Quantcast
Channel: Philoméla (Φιλομήλα)
Viewing all 967 articles
Browse latest View live

A keresztény lelki fejlődés tíz állomása és négy akadálya

$
0
0
I. A keresztény lelki fejlődés tíz állomása

Egy amerikai vallásszociológiai kutatócsoport 15 ezer keresztény válaszain alapuló felmérésének legjelentősebb tanulsága, hogy a lelki fejlődésnek meghatározható állomásai vannak, ám a keresztények többsége valamelyiknél megreked. Bár minden ember lelki kibontakozása egyedi, az adatok alapján nagy vonalakban mégis felvázolható a lelki fejlődés útvonala, „térképe”. Megmutatkoznak az akadályok, kitapintható a legsúlyosabb kihívás – és mindezek alapján megfogalmazódik a sikeres evangelizáció néhány megfontolandó szempontja. Első rész.
A több mint 25 éve működő, kaliforniai székhelyű kutatócsoport, a Barna Group hatéves, átfogó projektje (Maximum Faith) során több mint 15 ezer telefoninterjút készítettek olyanokkal, akik az országos népszámláláskor kereszténynek vallották magukat.

A kutatás egyik legjelentősebb tanulsága, hogy a lelki fejlődésnek meghatározható állomásai vannak, ám a keresztények többsége valamelyiknél megreked. Jóllehet minden ember lelki kibontakozása egyedi, nagy vonalakban mégis felvázolható a fejlődés útja. A felmérés alapján az alábbi állomások különíthetőek el (zárójelben az adott érettségi fokra eljutott, magukat kereszténynek nevező válaszadók aránya):

1. Nem ismeri a bűn fogalmát. (1%)
2. Tudja, hogy a bűn létezik, de nem érdekli. (16%)
3. Bánkódik bűnei következményei miatt. (39%)
4. Megvallja bűneit, és Jézustól kéri a szabadulást. (9%)
5. Vallási tevékenységet végez. (24%)
6. Hosszabb időn át lelki nyugtalanságot tapasztal. (6%)
7. Megtapasztalja az összetöretést. (3%)
8. Dönt, hogy átadja és alárendeli magát Istennek: teljes ráhagyatkozás. (1%)
9. Szereti Istent, és mély, meghitt kapcsolatban van vele. (0.5%)
10. Szereti az embereket, és mélyen együtt érez velük. (0.5%)

A legtöbb válaszadó tehát nem jut tovább a 3. állomásnál (vagyis elismeri a bűnt és következményeit, de nem kéri Krisztus segítségét), sőt az úgynevezett újjászületett keresztények többsége sem lép az 5. szinten túl (vagyis Krisztus szabadítását kéri, majd beleveti magát a vallási tevékenységekbe). A kutatók azt is megállapítják, hogy a legtöbb egyházi program az 5. szintre igyekszik eljuttatni a hívőket, a krisztusivá válás további állomásaira azonban nem.

A legkomolyabb kihívást a 7. állomás, a megtöretés jelenti. A keresztény embernek három vonatkozásban kell „összetöretnie”: a bűnnel, saját magával és a külvilággal való szakításban. A mai világ különösen megnehezíti, hogy az ember teljesen megtagadja önmagát és a világot, hogy Istenre figyeljen, neki engedelmeskedjen és benne gyönyörködjék.   

A felmérés szerint egyes keresztények egyenesen haladnak az elsőtől a tizedik állomásig, mások viszont vargabetűkkel, a következőképen:
• Megáll a vallásosság szintjén: a 6. állomáshoz érve inkább megállapodik az 5. szinten.
• Visszaél az ingyenes kegyelemmel: eljut a 6. állomásig, majd visszatér a 2-es szintre.
• Megharagszik Istenre: a 6. szintet végigélve, a 7. állomásig jutva megharagszik Istenre, amiért ilyen megpróbáltatásoknak vetette alá, és sok esetben visszatér a 2-es szintre. 
• A bibliai utat járja: a 3-as szintről a 7-esre ugrik, majd onnan tovább.

A fentiek fényében hogyan tehető eredményesebbé az evangelizáció? 

A felmérés azt mutatja, hogy sok keresztény a boldogságot, a jótékonyságot vagy az egyházi közösséghez tartozást tekinti célnak, s csak nagyon kevesen az Isten segítségével történő teljes átformálódást. Ugyanebbe a hibába esik az az egyházi vezető is, aki az egyházi rendezvények számával vagy a résztvevői létszámmal méri az evangelizáció sikerességét.

Valójában az evangelizáció eredményessége kizárólag azon múlik, hogy egy-egy rendezvény hatására mennyit haladnak előre az emberek a lelki fejlődés útján: mennyire változik jellemük, életvitelük, viselkedésük, milyen elhatározásokat hoznak. 

A legfontosabb tehát, hogy világosan lássuk: a keresztény élet út, fejlődés. Az úticél: hogy a hívő ember teljes szívéből szeresse Istent és az embereket (Mk 12,30-31); Szent Pál megfogalmazásában: hogy új teremtménnyé legyen Krisztusban (Gal 6,15).  

Az igazán eredményes egyházi vezető ezért nem csupán lelki programokat kínál, hanem tudatosítja a hívőkben, hogy úton vannak, melynek során krisztusi emberré formálódnak, és ebben igyekszik őket segíteni. A lelki átformálódást nem az ember, nem az egyház, nem is a vallási aktivitás hozza létre, hanem egyedül az Isten. Ha hajlandóak vagyunk rá figyelni és vele együttműködni, biztosak lehetünk benne: mellénk szegődik és vezet.

II. A keresztény lelki fejlődés négy akadálya

Egy vallásszociológiai kutatócsoport 15 ezer keresztény válaszain alapuló felmérésének legjelentősebb tanulsága, hogy a lelki fejlődésnek meghatározható állomásai vannak, ám a keresztények többsége valamelyiknél megreked. Bár minden ember lelki kibontakozása egyedi, az adatok alapján nagy vonalakban mégis felvázolható a lelki fejlődés útvonala, „térképe”. Megmutatkoznak az akadályok, kitapintható a legsúlyosabb kihívás – és mindezek alapján megfogalmazódik a sikeres evangelizáció néhány megfontolandó szempontja. Második rész.
A több mint 25 éve működő, kaliforniai székhelyű kutatócsoport, a Barna Group hatéves, átfogó projektje (Maximum Faith) során több mint 15 ezer telefoninterjút készítettek olyanokkal, akik az országos népszámláláskor kereszténynek vallották magukat.

A kutatás egyik legjelentősebb tanulsága, hogy a lelki fejlődésnek meghatározható állomásai vannak, ám a keresztények többsége valamelyiknél megreked. A felmérés szerint a keresztény ember lelki fejlődésének elsősorban a következő négy akadály vet gátat: 

1. Az eltökéltség hiánya
Míg a magukat kereszténynek valló felnőttek 81%-a vallja, hogy Jézus Krisztus mellett döntött, és 78%-a nagyon fontosnak tartja a lelki életet, mindössze 18%-uk mondja azt, hogy elszántan tesz lelki fejlődéséért. Ez megmagyarázza, miért érzi úgy a keresztények több mint fele (52%), hogy a keresztény élet sokkal többet tartogat, mint amit megtapasztaltak. Ha az ember nem kezd teljes elszántsággal Krisztusért és krisztusi módon élni, megreked az átformálódást jelentő úton.

2. A bűnbánat hiánya
Noha a megkérdezett keresztények többsége (64%) válaszolta azt, hogy többször megvallotta bűneit Isten előtt, bocsánatát kérve, mégis csupán 12%-uk mondta, hogy érzelmileg komolyan megrendült, amikor rádöbbent bűnei súlyára. A lelki fejlődés utolsó állomásaira pedig – ahol az ember életét, akaratát teljesen átadja Istennek – a magukat kereszténynek valló válaszadók mindössze 3%-a jutott el.

3. Külső tevékenykedés
Teljesítményorientált világunkban rengeteg keresztény nem választja szét kellően a vallási tevékenységet és a lelki elmélyülést. A megkérdezett keresztények 39% százaléka például egy héten belül három „szokványos” vallási tevékenységet végzett (istentisztelet, ima, szentírásolvasás stb.), de kevesebb mint 10%-uk evezett mélyebbre (böjt, hosszabb elmélkedés, elvonulás, önmegtagadás stb.)    

4. Lelki közösség hiánya
A legtöbb keresztény, bár jól érzi magát az egyházi közösségben, nem veszi azt igazán komolyan. Mindössze 21% véli úgy, hogy a lelki érettséghez nagyon fontos, hogy valamilyen hívő közösséghez tartozzon.   

Mindezek alapján a szakemberek szerint három dologra érdemes figyelni és figyelmeztetni:
   
• Az igazi cél
A hívők, akiket az egyház mind nagyobb vallási aktivitásra biztat, könnyen megfeledkeznek arról, hogy a lelki fejlődés végső célja nem az emberi teljesítmény, hanem a krisztusi jellem. A számok azt mutatják, hogy a templomi programok szervezése, a jótékonykodás vagy valamiféle vallási vonatkozású eredmények elérése sokszor olyannyira leköti őket, hogy elhomályosul hitük célja: az életet átformáló kapcsolat Jézussal.
    
• A szenvedés szükségessége
A mai világban, amely irtózik a szenvedéstől – amely érlel és mélyít –, fontos segíteni a hívőket, hogy el tudják fogadni: a szenvedés és az önként vállalt áldozat elengedhetetlen, ha teljesen át akarják adni magukat Istennek. Megtöretés nélkül elakadunk a krisztusivá formálódás útján. 

• A közösség
A közösség döntő fontosságú az istenkapcsolat erősítése szempontjából. A keresztények 25%-a tartozik olyan kisközösséghez, ahol rendszeres összejöveteleken Szentírást olvasnak, imádkoznak, beszélgetnek. Fontos azonban, hogy a résztvevők valóban megnyíljanak, és felelős odafigyeléssel kísérjék egymást, másként a találkozók kellemes, szellemileg építő alkalmak lesznek, de ritkán indítanak bárkit arra, hogy valóban megváltozzék.
Alapvetően fontos tehát, hogy tudatosítsuk: a keresztény élet út, amelynek célja, hogy a hívő ember Istent és az embereket szerető (Mk 12,30-31), új teremtménnyé legyen Krisztusban (Gal 6,15). Ha tudjuk, milyen útszakaszokra és milyen akadályokra számíthatunk, utasként is, vezetőként is könnyebb elkerülnünk a buktatókat, és napról napra egy-egy lépéssel közelednünk a Célhoz.

Forrás: Magyar Kurir




Nagyböjti Tisztulás útja zarándoklat

A böjt lelke

$
0
0
Sok kifogás esik manapság a böjt, a penitencia, az önmegtagadás ellen ; sokan fölpanaszolják a böjti törvény nehézségeit a munka s az élelmezési viszonyok bonyolultsága miatt, s azt hajtogatják, hogy inkább a belső érzületet kell művelnünk, mint a böjtöt sürgetnünk ; mindezekkel szemben szívesen elismerjük, hogy sok esetben — mint később fölsoroljuk — a böjti törvény tényleg nem kötelez és sokan bizonyos körülmények miatt ki is vannak véve alóla ; de mindenekelőtt hangoztatom, hogy ki a böjtről helyesen akar ítélni, s ki ezt az ősrégi, keresztény gyakorlatot jól akarja méltányolni, annak előbb bele kell hatolni a bűnét bánó s a bűnért vezeklő kereszténységnek szellemébe, — annak előbb látnia kell mindazt, amit azok látnak, kik minket önmagunkbatérésre, penitenciára, bánatra, böjtre buzdítanak, — annak előbb az örök, szent remény magaslataira kell hágnia s átéreznie az örök üdvösség vágyát, s az örök kárhozat borzalmát, hogy a bűnt magában letörni s az elkövetett bűnökért elégtételt s engesztelést nyújtani tudjon. Álljatok mindenekelőtt a komoly, imádkozó, vezeklő lelkek szempontjára; álljatok az imádandó, szenvedő Űr Jézus nyomaiba s aztán szóljatok. Az Űr Jézus gondolatai nélkül a böjtről hiába beszélünk; nem értjük meg. Nem tud böjtölni igazán az olyan ember, aki a dolgától s körülményeitől böjtölhetne ugyan, de az Űr Jézust nem érti, míg ellenben penitenciát tart, böjtöl, ég, lángol, áldoz az olyan hívő, aki a törvény szerint a böjt alól ki van véve, de szíve Jézus szívével egyet dobban, megérti őt, s az ő nyomaiban jár. 

Azért én azt sürgetem mindenekelőtt: értsétek meg az Urat, értsétek át gondjait, lépjetek a szenvedő Úr Jézus nyomába, s akkor a világias érzés kivész belőletek, s ajkatokon elhal a kényes ember kifogása. Mindent megtanultok; megtanultok tenni, tűrni, áldozni; megtanultok böjtölni is, ha átértitek s átérzitek azt, ami Krisztus szívét nyomta, amit Krisztus tett, tűrt, áldozott, hogy lelkűnkről lehengerítse a bűnnek terhét. Jézus lelkének terhe a világ bűne, az Isten végtelen fölségének esztelen és gonosz megvetése, a bűn büntetése, a lelkek kárhozata ; ezért lépett ő a keresztútra s szenvedett s a világ elé tűzte keresztfáját, mely hirdesse : emberek, nézzétek, mit tettem s tűrtem értetek; példát is adtam nektek, hogy mit tegyetek, hogyan küzdjetek, hogyan nyújtsatok elégtételt s engesztelést a Fölségesnek. Akiben szív van, az a szent kereszttel szemben a böjti szent időben csak egyet gondol: lelkem, indulj te is Megváltódnak nyomaiban, s tarts penitenciát. Aki az Ür Jézus keresztjére hívő szemmel feltekintett, annak csak egy érzése lesz : Uram, veled tartok, s nem az esztelen, fölületes világgal! Sebzett tested, töviskoszorús fejed, kiontott véred azt kiáltja felém : tarts penitenciát! — Krisztus nem kímélte magát, te se kényeskedjél. Ő szenvedett, ő böjtölt; te is tagadd meg magadat, böjtölj te is. 

Akiben szív van, az nem fog azzal előállni: elhiszem én azt mind, s magam is úgy érzek, de áldozatot ez érzésért nem hozok, magamtól semmit meg nem vonok ; bűnös vagyok — érzem, de penitenciát nem tartok, nem böjtölök. Mily hideg, haldokló érzés volna az, mely nem mozgatja meg a kényes embert egy betevő falat erejéig ; mily gyönge indulata volna az az isteni szeretetnek, mely egy kis áldozatra is képtelen ; mily szegényes engesztelési érzület volna az a nagy Isten számtalan sérelmeiért, mely elégtételre, mihelyt az kissé fáj, rá nem szánja magát; mily tehetetlen, szánalmas vágy volna az tisztulás s üdvösség után, melytől a szem nem lábbad könnybe, az ajk nem lesz beszédes, s az ember még egy falat eledeltől sem tartóztatja meg magát. 

Ily lágy-meleg érzéseket nem táplál a krisztusi kereszténység, ily elevenholt lelkekkel nincs közösségben az Ür Jézus, az az alázatos, vezeklő, szenvedő Krisztus. Aki egész ember s egész keresztény, annak áhítata, lelkesülése, bánata, szomorúsága, öröme, elégtételi vágya s engesztelő lelke kitör magából, kitör bensejéből s a külsőben nyilatkozik meg. Ha lelke imában elmerül, szívesen borul arcra, szívesen hajt térdet, hisz ez természetes; — ha örvend és lelkesül, szívesen olvassa a zsoltárt, szívesen énekel; — akit szeret, annak nyakába borul; — ha pedig bánata van, akkor arca szomorú s szeme sír: épenúgy, ha Istent megbántotta, bánatát nemcsak szíve nyögi, de ajka is, s az elégtételt s az engesztelést nemcsak érzelmein veszi meg, hanem vérén, testén i s ; az egész ember áll bele a mély érzésekbe, akár öröm, akár bánat, akár szeretet, akár penitencia, akár vágy, akár bojt s vezeklés legyenek azok. 

Ami szívünkbe markol, attól megrendül lelkünk s testünk egyaránt; a bűn is nemcsak a lélek érzelmeit fogja le, hanem a testet is fertőzi s a külsőt s belsőt egyaránt megmozgatja. Ha tehát a rossznak testestül-lelkestül szolgáltunk, törjük le magunkat s bűnös érzéseinket nemcsak lelkünkben, hanem testünkben is. Ne röstelkedjünk e részben s ne szégyenkezzünk! 

Ha Amerikában járó honfitársunknak senki sem veheti rossz néven, hogy szülőföldje szép határára gondolván, nemcsak vágyait ereszti szárnyra hazája felé, hanem a szeme is könnybe lábbad; miért ne sírnánk mi is, mikor lelkünk elvesztett, édes kincseire, az Isten barátságára, a szív tisztaságára gondolunk? S ha az árvát el nem űzi anyja sírdombjáról senki azért, hogy kesereg, miért ne szoríthatná a bűnös ember is homlokát Krisztus keresztjéhez s miért ne szánhatná fejét igaz töredelemre, böjtre, vezeklésre, mikor a kereszt alatt szívébe szivárog annak a megtört, krisztusi szívnek bánata, gondja és vágya? 

Ilyen bánat, ilyen penitencia, ilyen vezeklés és böjt kell nekünk 1 Csak olyan böjtöt ajánlunk, melyben lélek van. Böjtölj — mondjuk, — a te anyád, az egyház, köti lelkedre ; de hogy szívből s készségesen böjtölj, gondolj tengernyi bűneidre I Böjtölj — mondjuk, — az engedelmesség kívánja ezt az anyaszentegyház iránt; de hogy ezt az engedelmességet szívesen fölvállald, gondolj a vezeklő, szenvedő Krisztusra ! Vedd sorba lelked titkos gondjait s kérdezd magad, irgalmas lesz-e az Űr nekem? Megbocsátotta-e már bűneimet? Keveset tettem még eddig érte, fölajánlom tehát ezt a böjti szent időt is engesztelésül bűneimért! 

Ó k. hívek, kinek szíve nem fogott tüzet, mikor így gyújtogatták, — kinek szeme nem lábbad könnybe, ha ily érzelmek szállják meg lelkét, — ha a lélek üdvösségének gondja, mint sötét árnyék borul rá, — ha az Isten kegyelme mint vágy, mint engesztelés, mint elégtételt nyújtó szeretet ereszkedik le rá? Tehát ez kell nekünk 1 Elsősorban nekünk papoknak : lélek kell, mely átérezze bűneinek súlyát, Jézus szíve keservét s lélek, mely azután a hívekre önti át saját érzéseit; Szent Pál szava szerint: azt érezzétek, amit Krisztus érzett. Akkor megeredjek az érzelem forrásai, «folynak éjjel-nappal könnyeid, nem adsz nyugtot magadnak s szemed egyre sír»; akkor a penitencia lészen lelked eledele, nem irtózol tőle, hiszen több lelket s erőt merítsz belőle; akkor a szentek érzülete környékez meg téged, s mindnyájan igaz vezeklők, igaz böjtölök leszünk, kik lélekből böjtölnek, hitből, bánatból, engesztelési vágyból, szeretetből, 

K. Testvéreim s Híveim, ezt a lelket oltsuk magunkba s böjtjeinkbe. Ha ez nincs bennünk, akkor könnyen szegjük meg a böjti törvényt; lesznek, kik azt föl sem veszik s nem törődnek vele; sőt többet mondok: a szellem nélküli böjtben sincs köszönet, mert ha a böjt szellemének, a bánatnak s engesztelésnek érzelmei nélkül böjtölünk, akkor megtartjuk ugyan a törvény betűjét, de félő, hogy tisztára külsőségesen végezzük azt. Hisz a farizeusok is böjtöltek, s a mohamedánok s hinduk is böjtölnek, de böjtjük nem a keresztény böjt, mely irgalmat s Jézus kegyelmét keresi. Ismétlem tehát, induljunk ki mély, bensőséges hitből, akkor böjtölni is fogunk s böjtjeink nem lesznek merő formalizmus és külsőség. Ami pedig a böjti parancs kivihetőségét illeti, szívesen elismerem, hogy sok esetben a törvény nem kötelez. így akik nehezen dolgoznak, akik úton vannak, akik a gyárakban vagy földmunkákkal vannak elfoglalva, akik vendéglőkben, korcsmákban, vásárokon étkeznek, böjti étellel nem igen táplálkozhatnak. De k. híveim, hallottátok, hogy a mi böjtünk nem a régi farizeusok böjtje ; tehát, hogy nem a törvény betűjét, hanem szellemét kell megtartani. Ha valaki a felhozott körülmények között tényleg nem tarthatja meg a böjti törvényt, az ne gondolja, hogy vétkezik. Ha valaki nagy munkától elcsigázva egy darab húst eszik, ne gondolja, hogy vétkezik. Aki vásárokon korcsmákban böjti napon étkezik s darab húsnál mást alig kaphat, ne gondolja, hogy vétkezik. 

Aki szegénységében, vagy szolgálati minőségében, vagy másoktól függő viszonyában nem rendelkezik szabadon, hanem azt eszik, amije van, vagy amit kap, ne gondolja, hogy vétkezik. Ilyen esetben ugyanis a törvény nem kötelez, de más esetekben, mikor ily nehézségek nem forognak fönn, igenis kötelez. 

Tartsa meg tehát ilyen körülmények közt mindenki azt, amit lelkiismerete szerint tarthat, beszélje meg lelkiatyjával, plébánosával kételyeit, de mindenekelőtt teljék el lélekkel, Jézus szeretetével, kínszenvedésének szánakozásával, saját szegény lelkének megsajnálásával, az elégtétel vágyával; ez a böjt lelke, ehhez fűződik az érdem s az Ür Jézus vigasza. 

Székesfehérvár, 1906 február 12.

Prohászka Ottokár

A Schütz Antal által szerkesztett, Prohászka Ottokár összegyűjtött műveit tartalmazó sorozatban, (Szent István Társulat, Budapest, 1929.) az „Világosság a sötétségben" című IX. kötetben jelent meg.

Forrás: http://eucharisztikuskongresszus.hu/







Beteljesedett...

Nagymarosi Ifjúsági Találkozó

A hívek konzervatívabbak, mint ahogy mi elképzeljük

$
0
0
Úgy látom, a hívek alapvetően konzervatívabbak, mint ahogy mi elképzeljük őket. Bejönnek a templomba, és azt szeretnék, hogy a liturgiában ne ugyanolyan dolog történjen, mint a világban. Azt hiszem, abban tévedett a zsinat utáni reform, hogy teljesen olyanná akarta tenni a liturgiát, mint a világ, hozzá akarta igazítani a világhoz – mondta a Magyar Kurírnak Füzes Ádám, a budapesti Szondi utcában található Szent Család-templom plébánosa, liturgikus.

Mióta pipázik?
Heti egy-két pipát szívok el. Harminc éves koromban, egy atya lakásának a felszámolásakor találtam egy pipázókészletet, amit még nem használt senki sem, aztán gondoltam, kipróbálom. Jó néha leülni és nyugalomban elszívni egy pipát, segíti a gondolkodást. 

A plébániája egy bérházban található, hogyan tud itt közösségi életet szervezni?
Jól állunk, mert a templom épületében is van egy nagy hittanterem, és van pár kisebb helyiség is. A plébánia egyik fele is közösségi teremként szolgál. ASzent Család-plébánia híveinek többsége az Andrássy út és a Podmaniczky utca közt lakik, illetve a Bajza utcától befelé. Amikor 1931-ben fölépült a templom, ami szintén a bérházak közé van suvasztva, akkor a főváros, mint főkegyúr vásárolta ezt a nagypolgári lakást és ajándékozta a plébániának. Velünk szemben van az Epreskert, a képzőművészeti egyetem szobrászbázisa. Ez jó szomszédság. A hívek közössége állandó, nem vagyunk közel semmilyen közlekedési csomóponthoz, ide csak az jön, aki ide akar jönni.

Be lehet oda menni?
Sajnos nem, pedig szép látvány, az ablakból is látszik a Sárkányölő Szent György-szobor másolata, de itt van az epres-kerti kálvária is, ami eredetileg Józsefvárosban állt, és az elmúlt évtizedben restaurálták teljes egészében. 

A környékbeli nagykövetségekkel van kapcsolata?
A horvátokkal, mivel a horvát közösség régebbi helyemen, a belvárosi Szent Mihály-templomban tartotta a miséit, és ebben segítségemre volt Horvát Árpád jezsuita, akivel a házszentelést végezzük, a nagykövet pedig szívélyesen fogad bennünket. 

Miért ment papnak?
12 éves koromban kezdtem ministrálni, és annyira belejöttem, hogy amikor kérdezték az iskolában, osztályfőnöki órán, hogy ki mi lesz, akkor én mondtam, hogy pap. A piaristákhoz jártam gimnáziumba, ott nem nagyon kérdeztek erről semmit sem, de az a nevelés, amit adtak, hozzájárult ahhoz, hogy meg tudtam erősödni ebben. Kántorkodtam is, és a kántorképzőnmegerősödött a hivatásom, ekkor jöttem rá, hogy igazából nem kántor szeretnék lenni, hanem a templom másik végében, az oltárnál szeretnék szolgálni. A tanári hivatást is a magaménak éreztem egyébként, ahogy aztán sokáig tanítottam is papként. A kántorképzőben 1997-től 2004-ig tanítottam liturgikát és hittant, 2003-tól 2008-ig pedig a hittudományi karon, ugyancsak liturgikát. A liturgikára még az egyetemen specializálódtam, aztán amikor 1998-ban kiküldtek Rómába, eleve a Liturgikus Intézetbe küldtek, ahonnan licenciátussal jöttem haza. 

Akkor gondolom, érdeklődéssel figyeli a liturgia körüli vitákat. 
Igen, izgalmas kérdés, hogy mi történik a liturgiával. A zsinat akkorát fordított az egyház hajóján, hogy abból többen kiestek, a Szentatya őket próbálta kimenteni a Summorum pontificummal. Mindez jó dolog, bár a sok évtizeden át kicsit erőszakos háttérbe szorított emberek reakciói mintha most épp ezért túlzóak lennének. Az biztos, hogy a liturgia fontos identitást jelent egy vallás számára. Láthatjuk ezt az ortodoxiánál is, hogy mekkora megtartó ereje van a liturgiának, annak ellenére, hogy az ortodox liturgia mennyire konzervatív. Az iszlám imarendje is változatlan. Arra pedig szükség van, hogy az identitásunk alapjai egyértelműek legyenek, különben itt ragadunk egy bizonytalan világban, bizonytalan identitással. Remélem, hogy ezentúl komolyabban vesszük majd magunkat és a liturgiánkat. 

A liturgia körüli viták ön szerint mennyire érdeklik a híveket?  
A csatározások nyilván nem érdeklik őket, de a liturgiával nagyon is foglalkoznak. Több olyan élményem volt, hogy valaki odajött, és megköszönte a szép szentmisét, amiben semmi mást nem csináltam, mint hogy az előírt módon bemutattam. A szép liturgia pedig kifejti nem csak az esztétikai,  hanem a kegyelmi hatásait is – ezek viszont nem választhatóak el teljesen egymástól. Úgy látom, a hívek alapvetően konzervatívabbak, mint ahogy mi elképzeljük őket. Bejönnek a templomba, és azt szeretnék, hogy a liturgiában ne ugyanolyan dolog történjen, mint a világban. Azt hiszem, abban tévedett a zsinat utáni reform, hogy teljesen olyanná akarta tenni a liturgiát, mint a világ, hozzá akarta igazítani a világhoz. Ezzel szemben a hívek azt szeretnék, ha a liturgia emelkedettebb lenne a világnál, és nem a világhoz, hanem a liturgiáról vallott elképzeléseikhez mérik ezt. Viszont azt sem érzem teljesen helyénvalónak, ha előhúzunk egy negyven éve nem gyakorolt rítust, úgy, ahogy akkor volt, és felelevenítünk olyan allegorikus értelmezéseket, amiket már kialakulásukkor erős kritika övezett, például a középkor végén, amikor még sehol sem volt a modernizmus. Ezt a ruhát nem a mai emberre szabták. A misztikumból viszont jó lenne valamit visszacsempészni, hogy komolyabban vegyük a szentet, és körülvegyük az őt megillető ritualitással. Az erőltetett dolgokat pedig el kell hagyni, a nyugaton sokfelé szokásos liturgikus „újításokra”, a labdagurításokra, csörgők rázására semmi szükség. A liturgiának nem az a célja, hogy olyan legyen, mintha nappaliban lennénk. Persze van bennünk biztonságkeresés, és sokszor jó ötletnek tűnik visszamenni egy olyan pontra, ahol még jól működtek a dolgok. De hát sosem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni. Ezt egyébként már megéltük Magyarországon, a rendszerváltás után sok szerzetesrend ott akarta folytatni, ahol 1950-ben abbahagyta. Végül azok maradtak meg, akik rájöttek, hogy 1990-ben ez már nem működik. Nem biztos, hogy ha elővesszük a nagymama imakönyvét, olyan vallásosak leszünk, mint ő volt. 

Egyesek szerint az ünnepélyesség taszít, mások szerint éppen hogy felemel. 
Az ünnepélyesség lényeges, csak az is fontos, hogy ne váltson át színpadiasságba. Az ünnepélyességhez hozzá tartozik a szépség és a méltóság. Egy modern miseruha is lehet szép, ha jó anyagból van elkészítve és ízléses a díszítése. Magyarországon rengeteg a műanyag miseruha, ezek egyszerűen csúnyák és méltatlanok. Ahhoz, hogy valami ünnepélyes és szép legyen, nem kell barokknak lennie, bár itthon, ahol a török hódoltság után történetesen barokk stílusban építettek újjá mindent, természetesnek mondható, ha az egyházias szinonimája lett a barokkos. Mindenesetre a barokk az utolsó nagy, egységes stílus Európában.  De hát túl vagyunk rajta. Viszont egy barokk templomot alapvetően barokk módon kell üzemeltetni, ha nem akarunk erőszakot tenni a tereken, az egész épületnek a gondolatvilágán. Azt skizofrén dolognak tartom, ha egy barokk templomba beleerőltetnek olyan kirívó, modern berendezéseket, amelyek azt demonstrálják, hogy az ottaniak csak elszenvedik az épület barokk voltát. Egy barokk templom százszor jobban átgondolt, mint a mai modern templomok! Meg kell találni a szűk ösvényt, hogy ne legyünk anakronisztikusak, de mégis együtt éljünk az épület szellemiségével, lelkiségével. A Váci utcában, az angolkisasszonyok Szent Mihály-templomában például elég csúnya szembemiséző oltár volt, egy fadoboz. A Szervita téri templomban azonban volt egy felesleges 17. századi mellékoltár, ezt restauráltattuk és kiegészíttettük, hogy körüljárható oltár legyen, és most ez a szembemiséző oltár a Szent Mihályban.  

Mennyire fenyegeti a papokat a magányosság?
Egy budapesti plébánián ötven éve még hat pap volt átlagosan, de három minimum. Itt még nyolc éve is volt kisegítője a plébánosnak, akár kettő is. A papi életforma pedig sok buktatóval jár együtt. Persze vannak papi közösségek, de a családias légkört nem pótolják a heti egyszeri vagy több hetente megrendezett baráti találkozók. Amíg volt káplánom, itt lakott két szobával odébb, és így minden nap találkoztunk, együtt ettünk, beszélgettünk. 

Mivel foglalkozik még a plébánosságon kívül?
A tanítást abbahagytam, jelenleg egy papi szövetkezet, az Ecclesia működtetésében veszek részt, ami egy papi fogyasztási és beszerzési szövetkezet. Ezt 1951-ben hozták létre, amikor megszüntették a maszek kegytárgykereskedőket. Ez a szövetkezeti eszme, ami megpróbálja kiiktatni a köztes kereskedőket, sokat változott az előző évtizedekben, sokáig monopóliumban volt, ami nem tesz jót sem a piacnak, sem a monopolhelyzetben lévőnek, aki elkényelmesedik. Egyébként néha elmegyek úszni, szeretek kirándulni, kerékpárra pattanni. Ha van egy kis időm, próbálom ápolni az emberi kapcsolataimat. A papságban ugyanis az is nagyon gyilkos dolog, hogy olyan idősávban dolgozunk, amikor mindenki másnak szabadideje van, így a saját barátainkra, rokonainkra, családtagjainkra nem jut idő. Hétköznap éppen koradélutántól késő estig vagyunk foglaltak, ahogy a vasárnap is teljesen, ráadásul az összes zarándoklat, továbbképzés szombaton van. Egy hétköznapi délelőtt pedig nem sok mindent lehet tenni a kapcsolatainkért. 

Miből töltekezik?
Sokféle dolgot csinálok, nem unatkozom. Ezek kiegészítik egymást, és az egyikhez a másikból is erőt tudok meríteni. Az idősek és a gyerekek látogatása nagyon hálás tud lenni, ők kifejezik, hogy örülnek nekem, sokat jelent nekik a látogatásom. Fontosnak tartom a liturgiát is. Ha szeretjük végezni a liturgiát, akkor nagyon sokat lehet belőle töltődni. 

Érdekes lenne, ha egy pap nem szeretné a liturgiát végezni. 
Mégis előfordul. Vannak helyek, ahol nehezen érzi magát otthon pap, és vannak kellemes, beimádkozott helyek. Van, ahol csak arra tud figyelni, hogy hideg van, rosszak a fények, ne vigye le a szél a fejét, esetleg nincs meg a harmónia a közösséggel. Egy hívő, főleg Budapesten, ha nem érzi jól magát egy misén, keres egy másik templomot, hacsaknem nagyon kötődik az adott paphoz. Egy pap nem teheti meg ugyanezt. Visszatérve az előző kérdésre: az imádság is fontos  a feltöltődés szempontjából, és ahogy telik az idő, egyre jobban felértékelődik a saját családom, a testvérem és a gyermekei. Idén pedig elkezdtem a SOTE-n a mentálhigiénés képzést, ami úgyszintén töltődést jelent. A saját belső dolgaimmal és másokkal is szakértő módon tudok így foglalkozni, és ez sokat ad. 

Forrás: Magyar Kurír






A szükség

Jézus utolsó napja

$
0
0
Könyvajánló

Gerhard Lohfink: Jézus utolsó napja 

Gerhard Lohfink (szül. 1934) germanisztikát és teológiát tanult Münchenben és Frankfurtban. 1960-ban szentelték pappá. Három év lelkipásztori munka után Würzburgban folytatta teológiai tanulmányait. 1971-ben teológiai doktorátust szerzett, 1973-ban habilitált az újszövetségi szakon. Ezt követően az újszövetségi tanszék professzora volt Tübingben. Professzori állását 1986-ban adta fel, hogy a müncheni „Integrierte Gemeinde”-ben élhessen és dolgozhasson tovább. 
A Jézus utolsó napja „sallangoktól” mentesen tárja elénk Jézus szenvedéstörténetének drámai eseményeit. A szerző – ismert bibliakutató – bibliai és korabeli források alapján kísérli meg nyomon követni és felvázolni Jézus utolsó napját, hogy a hit fényében a ma embere is közelebb kerüljön a véres komolyságú nap értelmének megértéséhez. 
A Nem a halálé az utolsó szó három elmélkedés. Az első arra a kérdésre keresi a választ, hogy ma egyáltalán lehetséges-e az emmauszi tanítványok húsvéti tapasztalata, vagy éppen Pascal memoriál élménye. 
A Hol végződött Jézus mennybemenetele? Az elmélkedés szembe állítja a lukácsi elbeszélés képek mögött rejlő, valódi jelentését Jean Paul „A halott Krisztus beszédé”-vel. A mennybemenetel hazaérkezés Istenhez, Jean Paul víziójában ellenben Jézus hiába keresi Istent… Döntenünk kell, s a Húsvét erre a személyes döntésre szólít. 
Egzisztenciális érdeklődésünk a halálra és a halál utánira kérdez: Mi következik a halál után? Gerhard Lohfink harmadik elmélkedése józanul és mértéktartóan fogalmazza meg az emberi létet lényegében érintő választ.

Forrás: Moly

Könyvismertető a Magyar Kurir oldalán itt.



A bukás...

És mégis Ő

A keresztút kialakulása

$
0
0

A keresztút az a másfél kilométeres útszakasz, amelyen Jézus a keresztet hordozta. A mai keresztútjárás az evangéliumokból ered. A legelső keresztutat Jézus járta: a Via Dolorosán, a Szenvedés Útját az Utolsó Vacsora termétől Annás és Kaifás háza mellett a Kálvária hegyig. Onnan a Szent Sírhoz, Pilátus palotája mellett a Getszemáni kertbe, az Olajfák hegyétől a Kedron patakon át Sionig. 
Egy régi hagyomány szerint Mária, Jézus édesanyja gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után, hogy így emlékezzen meg szenvedéséről. Néhány hű tanítvány kíséretében lassan és elgondolkodva ment az utolsó vacsora termétől az Antónia-várhoz, onnan tovább a keresztúton fel a Golgotára és a sírbolthoz. Azután visszatértek „abba a terembe, ahol együtt szoktak lenni. Mindnyájan egy szívvel s lélekkel állhatatosan imádkoztak Jézus anyjával, Máriával együtt”. (Apcsel 1,13-14)
Euszébiosz és Szent Ambrus püspökök a IV. században leírták, hogy Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja, hogyan kerestette meg Jézus keresztjét és építtette fel az első templomot a Golgotán a 320-as években. Később felállítottak néhány emléktáblát is a keresztút egyes helyein.
A XV. században már 12 márványtábla vagy emlékmű állt a keresztút mentén Jeruzsálemben. Ezeket stációknak vagy állomásoknak nevezték. A zarándokok megálltak az emlékművek előtt s egy kis szünetet tartottak az úton, hogy imádkozzanak és gondolkodjanak az eseményről, amely a felirat szerint ott történt. A középkorban igen látogatott volt az ottani keresztút, főleg a ferencesek vezetésével. Ők "szent circulus"-nak, körjáratnak nevezték. A szentföldi zarándokok révén került Nyugat-Európába ez a lélekemelő imádság. Nemsokára emlékművekkel, szobrokkal juttatták a keresztúti ájtatosságot végzők emlékezetébe Jézus szenvedésének útját. Ekkor hét stációra osztották a keresztutat, a római hét-stációs templom mintájára. E stációjárásnak Rómában nagyobb ünnepek előtt - nagyböjt, kántorböjtök idején - bűnbánati jellege volt. Nem volt kapcsolata a keresztúti ájtatossággal. Más országokban még ennyi stáció sem volt.
Az 1600-as években alakult ki a keresztút végleges formája a 14 stációval. A betlehemi papság külön imakönyvet adott ki a keresztúti ájtatosságról 1518-ban, 14 stációt tartva szem előtt. A ferences P. Antonio Daza volt az első, aki leírta a stációk történetét  lelkigyakorlatos könyvében (Exercios espirituales, 1620). Elmélkedéseit az evangéliumi elbeszélésekre és hiteles egyházi hagyományokra építette.
A barokk kor a keresztutak (kálváriák) építésének virágkora volt. Világszerte elterjedt a 14 stációs keresztút, különösen Porto Maurizio-i Szent Lénárd római ferences tevékenysége folytán. Ő maga 576 keresztutat állított fel. A keresztúti ájtatosságok szentbeszéd-sorozatát (Via crucis praedicata) is ő tartotta először Firenzében a Monte alle Croci-n. Szent Lénárd legnagyobb sikere volt Rómában, a Colosseumban 1750. december 27-én felállított keresztút, melyet mindmáig meg is tartanak, rendszerint a pápák vezetésével járja a hívő nép nagypénteken este, gyertyafényes hívősereg jelenlétében.
A keresztút tisztelete és gyakorlata ezután egyre jobban elterjedt a keresztény országokban. Mivel a legtöbb hívőnek sohasem volt alkalma a Szentföldre zarándokolni, a városokban kezdtek építeni keresztutakat a jeruzsálemi mintájára. A szabadtéri keresztutakon minden állomást egy-egy kis kápolna vagy emlékmű jelzett a megfelelő felirattal. A legnépesebb zarándokhelyeken embernagyságú szobrok ábrázolják az egyes stációk történetét. Ma már minden katolikus templomban van egy megszentelt keresztút. Az állomásokat 14 megszámozott kép, festmény vagy dombormű jelzi. Ezeket a stációkat a római rituáléban előírt szertartással áldják meg. Az Anyaszentegyház teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a keresztutat a kegyelem állapotában végzik.

Forrás: Szent Kereszt Plébánia

Keresztút Mátraverebély-Szentkúton pálos szervezésben


Kilenced Szent Józsefhez

$
0
0
Bevezetés:
Szent Józsefnek, Jézus nevelőatyjának tiszteletére az év bármely idején végezhetünk kilenc napi ájtatosságot. Ennek az ájtatosságnak szövegét nem írja elő az Egyház, de ha búcsúkat is akarunk általa nyerni, olyant kell használnunk, amelyeket illetékes egyházi hatóság jóváhagyott. Ez a kilenced ilyen.
A kilenced végzőinek az Egyház a következő búcsúkat engedélyezte: 300 napi búcsút a kilenced minden napján.
Teljes búcsút egyszer a kilenced tetszés szerint választható napján, vagy a kilencedet közvetlenül követő nyolc nap valamelyikén. A teljes búcsú feltételei a kilenced elvégzésén kívül: gyónás, áldozás, ima a pápa szándékára. (IX. Pius, 1876. november 26. Racc.403.)
Igen ajánlatos, hogy az egész kilencedet a kegyelem állapotában végezzük. Ezért, hacsak tehetjük, annak megkezdésekor gyónjunk és lehetőség szerint mindennap, vagy többször áldozzunk.
*
A kilencedet a következőképp végezzük:
Megkezdéskor mondjuk el a „Bevezető imát”.
Minden nap olvassuk el az aznapon sorra kerülő elmélkedést és átolvasás után gondoljuk át tartalmát. Utána imádkozzuk el „Szent József litániáját”.
A kilencedik napon mondjuk el a „Befejező imát”.
Ha kérésünket meghallgatta Isten, ne mulasszuk el a hálaadást. Ennek legméltóbb megnyilatkozása, ha szentáldozáshoz járulunk.
Az elmélkedést mindig a következő öt részből áll: 1. Istene gondolás és célkitűzés; 2. az elmélkedés anyagának átgondolása; 3. ennek kifejtése; 4. önmagunkra alkalmazása; 5. imatársalgás Istennel és Szent Józseffel.
BEVEZETŐ IMA A KILENCED ELŐTT
Mindenható Isten, hiszem, hogy Te végtelen jóságú Úr vagy és irgalmasan tekintesz reám, bűneimet fájlaló, gyarló emberre. Ez a nagy jóságod és irgalmad fölbátorít, hogy érdemtelenségem tudatában könyörögve forduljak hozzád. Azt kérem tőled, Uram, hogy ezt a kegyet (itt fűzd közbe kívánságodat) jóságosan megadjad.
Alázatos kérésemet szent Fiad nevében terjesztem színed elé Uram, mert tudom Jézus kinyilatkoztatásából, hogy Őérte könyörületes vagy hozzánk, méltatlan emberekhez.
Üdvözítőnk áldott nevének és érdemeinek segítségül hívásán kívül ég egynek esedezését kapcsolom, Uram, könyörgésemhez, azért, akit az emberek közül Szűz Mária után a legnagyobb méltósággal tüntettél ki, Szent Józsefét, Isten, aki érdemesnek tartottad őt, hogy Jézusnak nevelőatyja és szent Anyjának szűzi élettársa legyen, vedd kegyesen Szent Józsefnek pártoló imáját, melyet e szent kilenceddel is kiesdeni akarok.
Szent József, Jézus nevelőatyja, kérve-kérlek, állj mellém pártfogásoddal. E kilenc napon keresztül téged állítalak elmélkedésemben lelkem elé és lelked kiválóságait életem példájául választom. Ígérem, hogy ami jót ezek alapján megismerek, gyarló erőimet megfeszítve életemben, tetteimben, viselkedésemben valóra fogom váltani. Ámen.
ELSŐ NAP
Elmélkedés: Szent József méltósága az égben
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézed áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésem alapján megismerjem és nagyra becsüljem szent Józsefnek égi méltóságát.
2. A Vatikán egyik termének falára a Szeplőtelen Fogantatás hittételének ünnepélyes kihirdetését festette le egy művész. Amikor készen volt munkájával, bemutatta a pápának. IX. Pius érdeklődve szemlélte a képet. Alul a pápa és a kihirdetésen jelenlévő méltóságok voltak láthatók, fölül a megnyílt eget ábrázolta a művész, közepén az Úr Jézussal, közben az angyalok és Szentek seregével. A pápa hirtelen e kérdéssel fordult a festőhöz: „És Szent Józsefet hová rajzoltad?” A művész oda mutatott a szentek seregére, akik között látható volt Szent József alakja is. IX. Pius megcsóválta a fejét: „Szent Józsefnek nem ott van a helye, hanem itt” – mondotta és Jézus mellé mutatott. Azután hozzátette: „József, Jézus és Mária mellett élt a földön, Jézus és Mária közelében van az égben is!” A képet, alkotója kijavította és Szent József alakját Üdvözítője mellé rajzolta.
3. A pápa szava szemléltetően tárja elénk Szent József égi méltóságát. Jézushoz és Szent Anyjához közelebb áll minden embernél az örök dicsőségben is és annak fénye mindenkinél jobban besugározza őt. Isten rendelése és a maga alázatos szeretete kapcsolta Jézushoz. Jézusnak nevelőatyja volt. Erre a nagy méltóságra a Mindenható választotta ki őt, Jézusnak táplálója, földi gondozója, gyermekségében oltalmazója volt. Mennyi szeretetet, gyengédséget, munkát és nélkülözést tanúsított! Üdvözítőnk is hálás szeretetével vonzódott hozzá és az Ő isteni hatalma közelségével viszonozta azt a szeretetet, amely földi életében közvetlenül mellette lángolt.
4. Milyen világos és megcáfolhatatlan ez az igazság. Szent József Jézus közelében van az égben, mert Isten akaratából és szíve szeretetével mellette élt a földön. De ha közelében van, akkor szava hatalmas és közbenjárása hathatós. Hiszem ezt és el nem felejtem! Hiszem, hogy Szent József valamennyi szent előtt kedves az Úr Jézusnak! Hiszem, hogy ennek következtében könyörgő közbenjárása hathatós.
5.
Könyörgés.
Úristen, ki Szent Józsefet az égi dicsőségben magas méltóságra emelted, esdve kérlek, közbenjárására hallgasd meg alázatos könyörgésemet.
Szent József, ki a mennyek boldogságát szeretett Jézusod közelében élvezed, hathatós pártfogásoddal vedd oltalmadba és terjeszd Isten elé kérésemet.
Szent József litániája
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!
Mennyei Atyaisten, irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten, irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen, irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten, irgalmazz nekünk!
Szentséges Szűz Mária, *Könyörögj érettünk!
Szent József,
Dávid nemes sarja,
Pátriárkák fénye,
Isten Anyjának jegyese,
A Szent Szűz tisztaságos őre,
Isten Fiának nevelőatyja,
Krisztus gondviselő oltalmazója,
A szent család feje,
Igazságos József,
Tisztaságos József,
Nagyokosságú József,
Erőslelkű József,
Hűséges József,
Béketűrés példaképe,
Szegénység kedvelője,
Munkások példaképe,
A házasélet dísze,
Szűzek őre,
Családok támasza,
Ínségesek vigasztalója,
Betegek reménye,
Haldoklók pártfogója,
Gonosz szellemek réme,
Az Anyaszentegyház védőszentje,
Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,
Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,
Hallgass meg minket!
Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit,
Irgalmazz nekünk!
V. Háza urául rendelte őt!
F. És egész országának vezérévé.
Könyörögjünk!
Úristen, ki Szent Józsefet mérhetetlen gondviseléseddel Szent Anyádnak jegyeséül választottad: add kérünk, hogy akit e földön pártfogónak tisztelünk, közbenjárónk legyen a mennyben. Aki élsz és uralkodol Isten örökkön-örökké. Ámen.
MÁSODIK NAP
Elmélkedés: Szent József méltósága a földön
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésem alapján megismerjem és nagyra becsüljem Szent József földi méltóságát.
2. Az első karácsony után egyik napon Betlehemben a római hatósághoz tart Szent József. Sokan tolonganak ott, de ő vár szerényen, amíg sorra kerül. Odaáll a népszámlálás adatait felvevő hivatalnok elé és bemondja: „Családom három tagból áll. Én vagyok József, Dávid király nemzetségéből. Élettársam: Mária, ugyancsak Dávid házából. A harmadik Jézus, Máriának Fia.” Amikor szavában Jézushoz ér, tisztelettel meghajtja fejét és elhallgat. Arcán meglátszik, hogy valami magasztosra gondol. Arra, hogy Jézus a Magasságbelinek egyszülött Fia, kinek földi gondozásával őt tüntette ki az Úr. Ezalatt bejegyzi adatait a hivatalnok és nem is sejti, hogy nagyobb méltóságot jelentenek a közönséges szavak, mintha három földi ország királyának vallaná magát az, aki őket bejelentette.
3. József Szűz Mária jegyesének, élettársának mondotta magát. Nagy méltóság ez! Hiszen az emberek között Mária az egyetlen, aki minden bűntől ment volt és magát az Isten Fiát mondotta gyermekének. József ennek a Máriának volt jegyese, a földön élettársa. József Jézus nevelőatyjának mondta magát. Jézus a hatalmas Istennek Fia, aki emberi testben jelent meg, mint egy szegény názáreti család tagja. És e család feje, Jézusnak törvény szerinti nevelőatyja Szent József volt. József nem mondta el a betlehemi hivatalban, hogy ő Máriának nem test szerinti társa, hanem szűzi hitvese; nem mondta el, hogy Jézusnak nem test szerinti atyja, hanem Istentől rendelt gondozója. Ez az emberekre nem bízott, de Isten előtt ismeretes titok nagyságát erősen növeli. Hiszen, ha test szerint is atyja lett volna Szent József az Úr Jézusnak, csak a természet szavát követte volna gondosságával. Ámde ő nem a test szerint, hanem a lélek és Isten rendelése szerint volt oltalmazója és ezért nagyobb az érdeme, mert mégis igen-igen szerette Krisztust.
4. Hódolattal kell föltekintenem ezért Szent Józsefre. Nagyobb az ő méltósága bármelyik szentnél! Hiszen a szentek csak Jézus szolgáinak nevezhették magukat, de József törvény szerinti Fiának hívhatta Krisztust. Nagyobb az ő méltósága az angyalokénál! Az angyalok Máriában királynőjüket tisztelik, de József szűzi hitvesének szólíthatta a Szent Szűzet. Mily nagy lehet annak szava, kit az Úr ily magasra emelt!
5.
Könyörgés.
Úristen, ki Szent Józsefet e földön Szűz Mária jegyesévé és egyszülött Fiad nevelőatyjává választottad, esdve kérlek, közbenjárására hallgasd meg alázatos könyörgésemet.
Szent József, aki Máriát szűzi élettársadnak és Jézus törvény szerint Fiadnak nevezhetted, e nagy méltóságod érdemeire hivatkozva; vedd oltalmadba és terjeszd Isten elé kérésemet.
Litánia Szent Józsefhez.
HARMADIK NAP
Elmélkedés: Szent József kiválasztásának alapja
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésemben megismerjem miért választottad éppen Szent Józsefet arra a nagy méltóságra.
2. Szent József idejében ezren és ezren éltek, akik a világ szemével mérve alkalmasabbak lettek volna az Üdvözítőnek és Anyjának eltartására, Jézus nevelésére, oltalmazására. Isten mindentudó tekintete látta a fejedelmeket, akik bíborba öltöztették volna Máriát és arannyal kivert, ébenfa bölcsőbe fektették volna Jézust. Látta a híres tudósokat és bölcseket, akik nagy gonddal tanították volna az ifjú Messiást. Isten nem a fejedelmeket, nem a gazdagokat, nem a tudósokat, hanem egy szegény, egyszerű munkást választ ki egyszülött Fia nevelőatyjául és Anyja hitveséül: Szent Józsefet. Királyi vérből származik ugyan, de családja annyira elszegényedett, hogy származásáról a nemzetségkönyveken kívül alig tud valaki. Kenyérszerzője a két kérges keze és tudománya egyedül Isten törvényének ismerete. De három olyan kincse van, amely az Atya figyelmét ráirányította és az a három kincs: igaz élete, szűzi tisztasága és alázatossága.
3. Szent József kiválasztásánál látom, hogy Isten méltó jegyest keresett Máriának és méltó nevelőatyát Fiának. Máskor nem így tesz az Úr. Épp ellenkezőleg: sokszor méltatlan eszközt választ ki tervei megvalósítására, hogy annál jobban kitűnjék égi ereje. Az apostolok fejének, Jézus földi helytartójának pl. a Krisztustagadó Péter választatott. Miért nem tett így Isten ebben az esetben is? Azért, mert szent Fiának és Jézus anyjának közvetlen környezetéül szemelte ki Józsefet. Az Isten Fia és szent Anyja pedig oly nagyok, hogy Isten tekintettel volt rájuk.
Igaz ember kellett a Szentcsalád fejéül, hiszen méltatlan lenne, hogy a bűn útját járja a családfő, midőn a családanya szeplőtelen és bűntől mentes, a család gyermeke pedig az Isten! Szent József a Szentírás tanúsága szerint is igaz volt, mert minden gondolatát és akaratát az irányította, mit parancsol Isten!
– Szűzi férfiú kellett a Szentcsalád fejéül, hiszen méltatlan lenne az érzéki élvezet után vágyó családfő, mikor a családanya még a Messiás anyaságát sem vállalja, ha szüzességének sérelmével járna. József pedig szűz volt, erénye annál értékesebb, mert ember volt ő is, mint mi valamennyien és küszködésébe került ennek az erénynek megőrzése.
– Alázatos lélek kellett a Szentcsalád fejéül, hiszen ahol olyan fényes csillagok ragyognak, mint Jézus és Mária, csak az lehet alkalmas mellettük állni, akinek van lelki ereje, hogy rendeltetéséhez híven a háttérbe vonuljon, önmagáról lemondjon. József alázatos szerénységét az evangéliumok is világosa bizonyítják; csupán akkor olvastunk róla, amikor az Úr Jézusnak és szent Anyjának tett szolgálatait jegyzik fel.
4. Milyen magasztosra emeli Józsefet igazsága, szüzessége és alázatossága! Hogy eltörpül e lelki kincsek mellett a királyi trón magassága, a tudomány, a hatalom köntöse. Megláthatjuk itt, mi az igaz emberi nagyság!
És én vajon miben keresem életem értékét? Abban-e, hogy az igazságra törekszem? Tetteimet az irányítja-e, hogy mit parancsol Isten? Vigyázok-e állapotbeli tisztaságomra és kezembe se veszem e az erkölcsrontó olvasmányokat, kerülöm-e léha barátokat, a bűnre csábító alkalmakat?Elismerem-e alázatosan gyarlóságomat és nem vagyok-e nagyra csip-csup erényeimmel? – Ó Szent József! Mily más vagy te, mint én!
5. Könyörgés.
Úristen, ki Szent Józsefet igaz életre, szüzességre és alázatossága miatt a föld legnagyobb méltóságára emelted, esdve kérlek, hallgasd meg közbenjárására könyörgésemet.
Szent József, aki Isten parancsainak megtartásában, a tisztaságban és alázatosságban példaképünk vagy, könyörögj érettem, hogy követni tudjam erényeidet, így méltóvá legyek annak a nagy kérésnek elnyerésére, amelyért e kilenc napon át esedezem.
Litánia Szent Józsefhez,.
NEGYEDIK NAP
Elmélkedés: Szent József és a mindennapi kenyér
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted látja most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésemben megismerve Szent Józsefnek a mindennapi kenyérért folytatott küzdelmét, erőt meríthessek állapotbeli kötelességeimnek betöltésére.
2. A felkelő nap Szent Józsefet már a műhelyben találja. Imádkozik és utána hozzálát a munkához. Nehéz gerendákat emel, faragj azokat. Meg-megáll, izzadtan törli homlokát, jól esnék egy kis pihenés, de sietnie kell, hogy estig készen legyen a rendeléssel. Bármennyire siet is azonban, nagyon ügyel arra, hogy munkája pontos, tartós és kifogástalan legyen, mert a fizetésért becsülettel akar megdolgozni. Esteledik már, amikor készen van, imádkozik és vállaira véve az elkészült munkát, hazaviszi rendelőjének. Összeszámolja a kapott bért, erszényébe teszi. Bizony csekély összeg, épp csak, hogy a szükségesre futja belőle. Otthon aztán átadja Máriának, hogy ossza be. Egyikük sem elégedetlenkedik. Szerény estebédjükhöz ülnek hárman: Jézus, Mária és József. Utána csendesen elbeszélgetnek…
3. Látom, hogy Szent József dolgozik a napi kenyérért. Nehéz, durva a munkája, de szorgalmasan és kitartóan végzi, mert tudja, hogy Isten munkára teremetette az embert. Az egyiket, hogy eszével, a másikat, hogy testi erejével és ügyességével alkosson. Ez az ember hivatása. Miféle ez a munka: tanítás-e, vagy kapálás, bíráskodás-e, vagy utcasöprés, nem jön számba Isten előtt, de igenis számba vétetik az, hogy hűségesen és szorgalmasan végzi-e az ember?
Szent József becsületesen dolgozik. Hűségesen eleget tesz a bérért, jó anyagból, pontosan, gondosan készíti el a rendelést. Tudja, hogy az igazságosság erénye értelmében a munkás, csak akkor méltó a bérére, ha munkaadójával szemben jól teljesítette megállapodását.
- Szent József megelégedett munkája bérével. Szerény bizony az, és nem futja belőle sok kívánatosra, de ő a szükségesekkel is megelégszik. Tudja, az ember boldogsága nem dúslakodásban van, hanem abban, hogy igényeit a lehetőséghez méri. –szent József imával kezdi és imával végzi munkáját. A munka kényszerét, a jószándék égi értékével változtatja át lelki érdemmé.
4. A mindennapi kenyérért fáradó ember példáját látom én a te életedben, Szent József! Nekem is dolgoznom kell, mert Isten munkára és nem henyélésre teremtett. Ó, de hányszor nézem nyűgnek a munkát s nem gyakorlom a kötelességteljesítés erényét!
- Mily kevésszer törekszem munkámban hűségre, pontosságra, de mily sokszor jár eszemben a magam követelése. Hányszor elégedetlenné tesz keresetem csekélysége és eszembe sem jut, hogy igényeimet mérsékeljem, így egyenlítsem ki a hiányt, szerezzem meg a boldogságot, mely még a koldusnak is osztályrésze lehet.
- Hányszor vergődöm át a munka nehéz napjain anélkül, hogy az ima erejével fokoznám erőmet s Istennek ajánlanám fel küszködésemet. Mennyi érdemet, lelki értéket engedek ilyképpen veszendőbe menni!
- Szent József, ezentúl a te példádat követem és változtatni fogok eljárásomon.
5. Könyörgés.
Úristen, ki Szent Józsefet a munka védőszentjévé avattad, esdve kérlek, tekints az ő dolgos, becsületes, megelégedett és imával megszentelt kötelességteljesítésére és érdemei miatt hallgass közbenjárására.
Ó Szent József, ki nehéz munkába töltötted napjaidat, eszközöld ki számomra Istennél a hű kötelességteljesítés erényét, hogy ezáltal is méltó egyek annak a kérésnek elnyerésére, melyért közbenjárásodat kérve e szent kilencedet tartom.
Litánia Szent Józsefhez.
ÖTÖDIK NAP
Elmélkedés: Szent József és a szenvedés
1. Mennyei Atyám, tudom, isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézed áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy mai elmélkedésemben megismerjem, mint viselkedett Szent József a szenvedésekben és megtanuljam tőle, hogyan kell nekem is megállnom helyemet a szenvedések idején.
2. Az első karácsony délutánján holtra fáradtan éri el Szent József Szűz Máriával Betlehem városát. Mária sápadt, órája közeleg, József aggódva keres szállást számára. A fogadókba kinevetik: hiszen már tegnap is nehéz aranyakért adtak csak férőhelyet. Házról-házra kopogtat. Elutasítják. Sok helyről durván elkergetik. Fájdalom kínozza lelkét, még tisztes szállásról sem tud gondoskodni az isten Fiának és anyjának. Fölnéz az égre, utána lehajtja a fejét és megindul a Szent Szűzzel a barmok szállása felé. Szemében könnyek égnek, de nem az elkeseredés, hanem a diadalmasan kiállott szenvedés nemes könnyei.
3. Szent Józsefet meglátogatta az Úr. A testi fáradtság lenyomta, az emberek szívtelensége, gorombasága keserítette. Szűz Mária nélkülözésének látása fájt neki.
A tudat, hogy az eljövendő Isten Fiának csak istállót nyújthat születése helyéül, összefacsarta szívét. Megfigyelem, hogy ennyi baj közepette hogyan viselkedik Szent József. Nem okol senkit. Sok ember az ég felé rázza öklét, ha megpróbáltatás éri, és mindenkit baja okának gondol ilyenkor. Nem kapkod és nem türelmetlenkedik, nem jajveszékel haját tépve, nem sopánkodik ölbe tett kézzel, hanem végigjárja Betlehem valamennyi házát. Megtesz mindent, amit megtehet, hogy eltávolítsa a bajt, de amikor minden igyekezet ellenére sem tud segíteni helyzetén, megnyugodva meghajlik Isten akarata előtt. Nehéz szívvel bár, de készségesen tér az istállóhoz. Végül pedig lelki hasznot merít a testi-lelki szenvedésből is, mert áldozatos szívvel fölajánlja Istennek a megpróbáltatás elviselését.
4. Igazság az, hogy a csapások idején tűnik ki, hogy milyen az ember. Csodálva Szent József szenvedésben erős lelkét, igazán szégyenkezve gondolok arra, hogyan viselkedem ha bajjal látogat meg az Úr. Hogyan panaszkodom, türelmetlenkedtem, tusakodom Isten rendelése ellen és hányszor engedtem lelki haszon nélkül elmúlni a szenvedés idejét. De csak eddig volt így, mert a jövőben Szent József példáját akarom követni s a szenvedések idején meg akarom mutatni, hogy Istent igazán szeretem.
5. Könyörgés
Jóságos mennyei Atyám, ki szent Józsefet földi életében szenvedésekkel is megpróbáltad, tekints kegyesen az ő tűrő, megnyugvó lelkére és miatta is hallgasd meg értem közbenjáró könyörgését.
Szent József, ki a nehézségek óráiban megmutattad, mennyire szereted Istent, esd ki számomra a türelem és megnyugvás erényét, hogy lelkem méltó legyen nagy kérésem meghallgatására, melyért e kilencedet tartom.
Litánia Szent Józsefhez.
HATODIK NAP
Elmélkedés: Szent József és a vallás gyakorlása
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy a mai elmélkedésemben megismerjem Szent József tevékeny vallásosságát és követésére buzduljak.
2. Péntek esete van a Szentcsalád názáreti házában. Az asztalfőn ül szent József, előtte a Szentírás egy tekercse. Hangosan, nagy áhítattal imádkozik és a kis Jézus a Szűzanyával utána ismétlik az imádság szavait. Azután a Szentírásból felolvas egy részt. Jézus és Szűz Mária tisztelettel hallgatják… Amikor pedig elközelgett a húsvét ünnepe, Szent József a kis Jézussal és Szűz Máriával Jeruzsálembe zarándokol a templomba. Abbahagyja a munkát, bezárva házát, útra kel. Többnapi az út és csoportba verődnek a templomba-menők. Felcsendül ajkukon az ima és ének, melynek dallamába beleszövődik szent József hangja is. A templomba érve buzgó imában önti ki lelkét Isten előtt és bemutatja a törvényszabta áldozatot. Az ünnepek után visszatérve, lelkében felfrissülve dolgozik tovább.
3. Szent József a Szentcsalád feje, látom, hogy a vallásosságban is jó példával jár elől. Jámborsága, áhítatos összeszedettsége vonz és Isten felé irányítja övéi gondolatát is. A családi ájtatosságra maga köré gyűjti a többieket s nemcsak a testi táplálékot szerzi számukra, hanem a Szentírás fölolvasásával a lelküket is erősíti. Szent József ünnepnapokon leteszi a munka szerszámait és övéivel együtt a templomba megy. Bár háza több, mint a jeruzsálemi szentély, hiszen vele együtt és az Isten Fia, mégis Salamon templomát keresi fel, mert úgy parancsolta meg az Isten. Erre az útjára övéit is elviszi, mert akikkel együtt éli a szürke hétköznapokat, Isten házában is együtt akarja azokkal tölteni az ünnepet. Szent József nem mulasztja el bemutatni az áldozatot, amelyet Isten törvénye előír. Állatok ezek és micsoda az újszövetség áldozatához képest?! Ámde értéket adott neki az engedelmesség, mert a törvény parancsának teljesítése az értéktelent is értékessé teszi.
4. Megszégyenülök, ha Szent József tevékeny vallásosságát nézem és a magam lanyhaságára gondolok. Hogyan lángolt szíve Isten szeretetében, hogyan imádkozott és énekelt! És én? …Hogyan hagyta abba anyagi áldozatot hozva a munkát, fárasztó utat tett meg, hogy templomba juthasson! És én?...Hogyan mutatta be az áldozatot. És én hogyan vagyok jelent a szentmiseáldozaton?...Hogyan vitte családját apostolkodva az Úrhoz! És én?
5. Könyörgés. Úristen, ki Szent Józsefben a tevékeny és apostolkodó vallásosság példaképét tártad elénk, esdve kérlek, hallgasd nagy szentednek könyörgését. Szent József, ki lélekben és buzgóságban szolgáltál az Úrnak, járj közbe érettem, hogy én is tevékeny vallásossággal kedvessé legyek az ég előtt és kiérdemeljem azt a kegyet, amelyért e szent kilencedet tartom.
Litánia Szent Józsefhez.
HETEDIK NAP
Elmélkedés: Szent József Isten akaratának teljesítője
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel s add, hogy a mai elmélkedésben megismerjem, miként teljesítette Szent József Isten akaratát, és magam is az utánzására buzduljak.
2. 2. Csillagos éjszaka csendje veszi körül a betlehemi istállót. Az isteni Gyermek Szűz anyja oldalán pihen a jászolban. Szent József az istálló eresze alatt alussza fáradt álmát. Egyszerre hangot hall álmában:” József” – szólítja valaki. Egy angyal, József figyel, mert az égi küldött tovább beszél: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, s maradj ott, amíg nem szólok…” József fölébred, felkel, felkölti Máriát is és csomagolni kezdenek. Még azon éjszaka megindulnak mesze Egyiptomba, mert Isten parancsolta. – Egyiptomban jól megy a sorsa. Csendes boldogságából ismét álom szólítja. Angyali szót hall: „Kelj föl, fogd a gyermeket és anyját és menj Izrael földjére.” József még azon éjjelen csomagolt és a felkelő nap sugarai már az országúton találják, amint az öszvért vezeti, amelyen a Szűz ül, karján Jézussal. Készségesen elhagyja az egyiptomi jólétet is, mert Isten így parancsolta.
3. Szent Józsefnek is, mint minden embernek, a csendes, nyugodt élet volt a vágya. De ezt és minden más vágyát alárendelte Isten akaratának. Éspedig nézzük, hogyan rendelte alá? Önmegtagadóan. Nem azt tette, ami neki tetszett, hanem amit Isten parancsolt. Pihenni vágyott, de Isten hosszú útra küldte, és szó nélkül engedelmeskedett. – Áldozatosan. Nem tekintett anyagi kárra, fáradtságra, ha az Úr akarata úgy kívánta. Egyiptomban jól keresett, de még a megkezdett munkát is abbahagyta, mert Isten úgy akarta. – Azonnal és panasz nélkül. Nem fut előbb fűhöz-fához elsírni, hogy mekkora áldozatába került neki a parancs betartása.
4. Milyen másképpen teljesíti Szent József Isten akaratát és parancsát, mint ahogyan én szoktam! Én többnyire azt nézem, hogy mi a magam kívánsága és nem azt, hogy Isten mit akar. Mennyire visszariaszt engem minden áldozat, főleg az anyagi érdek. Hogyan halogatom a jót és milyen szorgosan panaszkodom el egyiknek is, másiknak is, mekkora nehézséggel jár a parancs teljesítése! – Megszégyenülten bánom eddigi viselkedésemet és ígérem, hogy másképp lesz ezután.
5. Könyörgés
Úristen, ki Szent Józsefben az önmegtagadó, áldozatos engedelmesség példáját mutatod nekünk, esdve kérlek, hallgasd meg hűséges szolgád könyörgését. Szent József, kinek Isten parancsa volt az első és annak teljesítése boldogság, eszközöld ki számomra Istentől a kegyelmet, hogy az Úr akaratát hozzád hasonlóan tudjam követni s ezáltal is méltóvá legyek annak elnyerésére, amiért e szent kilencedet tartom.
Litánia Szent Józsefhez.
NYOLCADIK NAP
Elmélkedés: Szent József, Jézus nélkül
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézed áhítatomat, jöjj segítségemre felvilágosító kegyelmeddel és add, hogy a mai elmélkedésemben megismerjem, miként viselkedett Szent József, amikor elveszítette Jézust, és megtanuljam, hogyan kell visszatérnem Üdvözítőmhöz, ha szerencsétlenségemre elszakadtam tőle.
2. A jeruzsálemi templomból visszatérőben van a Szentcsalád. Énekelnek, imádkoznak a többi zarándokkal, amint ez ilyenkor a zsidóknál szokásban volt. Este aztán észreveszik, hogy Jézus nincs a csoporttal. Szent József elsápad és Szűz Máriával együtt keresik. A többiek nyugovóra térnek, József azonban a szűzanyával együtt aggódó szívvel visszafordul Jeruzsálembe. Lábuk remeg a fáradtságtól és kezükben az izgalomtól remeg a vándorbot. Lelküket egy gondolat foglalkoztatta: megtalálni Jézust, akit elveszítettek. Harmadnapra rátalálnak Isten templomában. József megkönnyebült szívvel megáll előtte.
3. Szent József boldogtalannak érezte magát, mert elveszítette Jézust. Az Isten bízta oltalmára és ő, ha akaratlanul is, szeme elől tévesztette. Mennyire igyekszik helyrehozni a hibát? Egy pillanatot sem pihen, hanem keresi az elveszített Jézust. Otthagy mindent, zarándoktársakat, poggyászt, ételre, italra, álomra nem is gondol, Jézus visszanyerése egyetlen vágya. – Szent József a templomban találta meg Jézust. Örvendezve nézett rá és szívében megfogadta, hogy ezután el nem hagyja őt.
4. Szent József boldogtalan volt Jézus nélkül, ezerszerte boldogtalanabb az a bűnös, aki halálos bűnnel eltaszította magától az Urat. Nincs, aki igazán szeresse a szerencsétlent s akiben megbízhasson. Hányszor éreztem már bűnös szívemmel én is ezt! – Szent József mitsem tétovázva keresi Jézust. Éppúgy kell a bűnösnek is törekednie, hogy visszanyerje Isten kegyelmét. El kell hagynia a bűnös életet a léha társakat és a bánat útján vissza kell fordulnia az Üdvözítőhöz. Bűnös lelkem, ez a te kötelessége d is, mert ha tovább is Jézus kegyelme nélkül élsz, örökre véged! – amint Szent József az Úr hajlékában találta meg Jézust, úgy találjuk meg mi bűnösök őt a templom gyóntatószékének rácsánál. Itt tár vissza Jézus békéje szívünkbe, mert itt halljuk a felmentő szót: „Bűneid meg vannak bocsátva!” – Uram! Fogadom, hogy letérdelek oda, valahányszor az emberi gyöngeség bűnbe visz.
5. Könyörgés.
Úristen, ki Szent Józsefet az elveszett Jézushoz visszavezetvén, lelkét megörvendeztetted, kérlek, hallgass kedves szolgádnak, Szent Józsefnek könyörgésére. Szent József, ki nem nyugodtál addig, míg az elveszett Jézust atyja hajlékában meg nem találtad, eszközöld ki nekem, szegény bűnösnek a kegyelmet, hogy vétkeimet elhagyva, Jézus kegyelmében újra vele élhessek és így méltóvá legyek annak elnyerésére, amiért e szent kilencedet tartom.
Litánia Szent Józsefhez.
KILENCEDIK NAP
Elmélkedés: Szent József küzdelme a halállal
1. Mennyei Atyám, tudom, hogy isteni tekinteted szemléli most lelkemet és kegyesen nézi áhítatomat. Jöjj segítségemre megvilágosító kegyelmeddel és add, hogy a mai elmélkedésben megismerjem, mint küzdött Szent József a halállal, és megtanuljak tőle jó élettel előkészülni utolsó órámra.
2. Félhomályos szobában halálos ágyán fekszik Szent József. Testét fájdalmak gyötrik, lelke érzi, elközelgett a halálos vég. Gondolkodik. A kísértő gonosz, a kétségbeesés hurokját veti feléje és lekicsinyli mindazt, amit tett. Szegénységben élt, pedig ha a gazdagságra törekszik, mennyi jót tehetett volna. Reggeltől estig dolgozott, pedig ha övéit elhagyja, mennyi jóra taníthatta volna az embereket… Szent József mosolyog a sátán kísértésén – A gonosz lélek nem adja fel a küzdelmet. Az Úr Jézustól és Szűz Máriától való elválás keserűségével akarja megzavarni lelkét. Szent Józsefet ez sem ejti kétségbe. Lelke áttekinti a múltat, jelent és a jövőt. Múltjából az erények és munka emlékei maradtak meg. Az erényeket Istenért gyakorolta, a nehéz munkát Jézusért vállalta. Jelene két drága lélek közelségéből áll: Jézus és Mária állnak mellette. Jövője biztos, hiszen az igaz Bíró csak jutalmat adhat neki, a hűségesnek. Lehunyta szemét e világon, hogy az örök boldogság honában ébredjen fel.
3. Szent Józsefet is megkörnyékezte a gonosz lélek kétségbeejtő kísértése. Hiszen ő is ember volt! De szóba sem állt vele, még akkor sem, amikor a jónak látszatába burkolta támadásait. – Nyugodtan várta a halált, mert jutalma biztonságának záloga volt erényes élete. A halál csak annak nehéz, ki könnyelműen élt. Annak azonban könnyű, aki nehézségekkel bár, de küzdött a bűnös élet csábításai ellen. – Szent József örömmel halt meg, mert tudta, hogy odaát, az örökkévalóság végtelen boldogságban együtt lesz Jézusával.
4. A kísértés még Szent Józsefet sem kímélte meg. Vigasztaló és bátorító ez számomra is, aki nem egyszer már-már ellankadtok a gonoszság elleni harcban. – Szent József halálát könnyűvé tette erényes élete. Számomra is az élet a halál előkészülete. Ámde jó előkészület-e az én életem? – Szent József örömmel halt meg, mert vele volt Jézus és Mária. Velem van-e az Üdvözítő s a Szűzanya? Mi lenne, ha mint annyi embernek, hirtelen kellene az örök Bíró elé lépnem? Nem taszítottam-e el Jézust halálos bűnnel? Küzdeni, erényekben és kegyelemben akarok élni, hogy jól tudjak meghalni!
5. Könyörgés Úristen, kinek kezéből Szent József küzdelmeivel és erényes éltével a boldog halált kiérdemelte, tekints kegyesen kiváló szolgád érdemeire és hallgasd meg könyörgését. Szent József, ki boldog halállal múltál ki, mert erényesen éltél e földön, esdd ki számomra is a bűnbánatban megtisztult élet után a jó halál kegyelmét, és te, aki haláloddal is érdemet szereztél az Úrnál, ajánld fel haláltusád egyetlen pillanatát annak a kegynek elnyerésére, amelyért e szent kilencedet tartom. Ámen.
Litánia Szent Józsefhez.
Befejező ima
Ájtatosságom befejezésekor fokozott bizalommal fordulok hozzád, Szent József, Isten érdemes szolgája! Bizalmamat erősíti az a tudat, hogy kilenc napig elmélkedvén erényeid fölött beláttam eddigi gyarlóságomat, buzgóságod és igaz vallásosságod utánzására határoztam el magam. Hiszem, hogy szándékom kedves előtted és ennek alapján remélem, megjutalmazod törekvésemet és hathatós közbenjárásoddal támogatod nagy kérésemet.
Mennyei Atyám! Nagy és életemben jelentős a kérés, melyet e szent kilencedben trónusod elé tártam. Tudom, hogy annak kiesdésére a magam szavának ereje kevés és épp ezért erősítem könyörgésemet Szent József közbenjárásával. Bizalommal tölt el a remény, hogy nem veted meg annak pártfogását, akit oly nagyra becsültél e földön, hogy egyszülött Fiadnak Üdvözítőnknek oltalmazójául és Szent Anyjának élettársául választottad. Ne az én gyarlóságomat és érdemtelenségemet tekintsd jóságos Uram, hanem Szent József érdemeiért légy irgalmas hozzám. Ámen.

Forrás: Adorans

Létezik e keresztény jóga?

Olajat könnyeznek az ukrán Máriák

$
0
0

Hetek óta olaj csorog több ukrán freskó szeméből. A hívők szerint ez Istentől érkező figyelmeztetés – olvasható a maszol.ro internetes oldalon. 


Az ukrajnai Rosztov, Odessza és az oroszországi Novokuznyeck kolostoraiban elhelyezett freskókon megjelent olajcseppek ugyan tudományosan megmagyarázható következmények, a hívők szerint azonban akkor történik ilyen, amikor az emberek nagy próbatételek előtt állnak, és kétségbeesésükben Istenhez fordulnak. A Teremtő talán így figyelmeztet, hogy hagyjon fel az emberiség az erőszakkal.


Eddig olyan nagy történelmi fordulatok idején fordult elő a különlegesség, mint a nagy októberi szocialista forradalom, a cári Oroszország vagy legutóbb a Szovjetunió felbomlása. Most az ukrán–orosz konfliktus szolgáltathat okot a „könnyezésre”.


Forrás: Magyar Kurír


Fáradt ember keresztútja

$
0
0

I. Jézust halálra ítélik (önuralom)
        
A Getszemáni kert álmatlan éjszakája és idegkimerültsége után, tompán, fájó fejjel, égő szemekkel emberek elé állni - nyugodtan szólni, amikor beszélni kell, s hallgatni, amikor némaság a méltó válasz...
Uram, a te nyugalmad kiérdemelte a kegyelmet, hogy én is tudjak uralkodni idegességemen, kimerültségemen, álmatlanságomon az emberek előtt. Tudjak nyugodtan szólni, s ha kell, hallgatni akkor is, ha idegeim pattanásig feszülnek.

II. Jézus vállára veszi a keresztet (a mindennap keresztje)

Ilyen fáradtan, kimerülten veszed válladra a keresztet: megkezded azt a munkát, melyet a mennyei Atya a mai napra számodra kijelölt.
Te tudod, Uram, mit jelent munkába indulni anélkül, hogy az ember kialudta volna magát. Oly jó lenne egy napot kihagyni..., nem tenni semmit..., nem tudni semmiről... De nem lehet, vár a mai nap feladata. Vállamra veszem a nap terhét, veled együtt indulok...

III.Jézus először roskad le a kereszt alatt (nehéz...)

A teher a földre nyom... A te keresztedbe benne nehezedett a mi terhünk is. A világ terhét vonszolod meg-megingó lábbal...
Az én tehercipelésemnek, földrezuhanásaimnak azért van végtelenbe nyúló értéke, mert azt az Isten fölsebzett válla és tántorgó lába szentelte meg. Jézus kiérdemelte, hogy érdemszerző legyen.

IV.Jézus édesanyjával találkozik (Máriával)

Vannak tiszta, nyugodt, harmonikus lelkek. Oly jó velük találkozni, közelségük olyan megnyugtató, szeretetük oly erőt sugárzó... Mária csak szemével tudja végigsimítani fia fájó homlokát, de az ô jelenléte új erőt ad a fáradt kereszthordozónak.
Mária, édesanyám, engedd, hogy lüktető homlokomat kezedbe hajtsam...

V.Cirenei Simon átveszi a keresztet (fáradtan is segíteni)

Simon egész napi kimerítő munka után igyekszik hazafelé, amikor a kereszthordozó Jézussal találkozik. S mégis fölkíséri a Golgotára...
Uram, szabadíts meg a fáradtság, az idegesség önzésétől... Mert fáradt vagyok, nem kívánhatom, hogy mindenki körülöttem forogjon, mindenki énrám legyen tekintettel, mindenki engem szolgáljon, s nem menthetem föl magam a szeretet kötelessége alól: fáradtan is szeretnem, szolgálnom, segítenem kell...
Ha találkozom vele, fölkísérni -- még napi munkám után is -- Jézust a Golgotára, keresztjét hordozva...

VI.Veronika letörli kendőjével Jézus verítékét (a többi ember fáradtsága)

Együtt élek emberekkel. Őket is hajszolja az élet. Ők is sokszor fáradtak, kimerültek, idegesek. Milyen kevés kell ahhoz, hogy Veronika lehessek...
Egyszer egy derűs szó, máskor egy kis hallgatás, ,,nyelés'', egy kis elnézés -- talán csak annyi, hogy nem nyitom ki a rádiót, vagy csöndesen teszem be az ajtót,... halkan beszélek,... nem panaszkodom folyton saját bajaimról,... nem érzékenykedem,... helyet adok a villamoson...
Az emberek kimerültségében Krisztus fáradságát tisztelem.

VII.Jézus másodszor roskad le a kereszt alatt (csüggedés)

Uram, időnként oly csüggedés fog el... Hiába minden küszködés, úgy érzem, nem jutok előre. A mindennap taposómalmából áll az életem. Napról napra kezdem elölről a munkát, s mindig elmarad egy csomó tennivaló. Napról napra elindulok jószándékaimmal, s minden nap meghozza ugyanazokat a hibákat és bűnöket, mint a tegnapi...
Uram, elfelejtettem a csüggedés óráiban, hogy a te megismétlődő eleséseid megszentelték, érdemszerzővé tették az én taposómalmomat, a te fölkeléseid megadják a kegyelmet, hogy egy-egy lépéssel mégis csak előbbre juthassak hibáim ellenére a küzdelemben.

VIII.Jézus szól a síró asszonyokhoz (emberi vigasz - kevés)

Uram, keresztutadon nemcsak korbács és durvaság kísér, vannak olyanok is, akik sajnálnak, siratnak. Jól esik ez a szívnek - de a lényegen nem változtat. A keresztet mégis egyedül kell fölvinni a Golgotára.
Amikor fáradtan botorkálok a szenvedés útján, akad egy-egy meleg szív, aki részvéttel van, vigasztal, sajnál. Jó ez, ha megkapom, de nem keresem. Problémám lényegét nem oldja meg úgy sem. A szenvedéssel végső fokon mégis négyszemközt maradok, s a keresztnek egyedül kell az ,,igen''-t kimondanom.

IX. Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt (kétségbeesés)

A legmélyebb zuhanás... Jó volna így maradni... Már nem is érzed a rúgásokat, a korbácsok ütését. Csak ne kellene tovább menni... Csak meg lehetne most itt halni...
Uram, e szörnyű mélységekbe való leszállásod által ments meg engem a kétségbeeséstől... Ó, te ismered a sötétség mélyét, melyből nem látszik kivezető út. De van. Igaz, hogy a Golgotán át visz... de húsvét hajnalán mégis csak fény ragyog...

X. Jézust megfosztják ruháitól (magányosság)

A Golgota kimagaslik a tömegből, s ott állsz rajta, Jézusom, kifosztottan, egyedül, dermesztő magányosságban.
Barátaid elmaradoztak, anyádat, Veronikát, Jánost hiába keresi a távoli tömegben szemed. Hóhérok, vadállatok vesznek körül - s ők még fájóbbá teszik magányosságodat...
Uram, lelkemen úgy átfáj néha magányosságom...
Olyan jó lenne, ha valaki meghallgatna, meg tudna érteni... ha valakivel föl tudna oldódni egyedülvalóságom. De éppen a szenvedés, a fáradtság, a kimerültség órái a legmagányosabbak. A te elhagyatottságod szentelje meg, s tegye értékessé azokat az órákat, amikor fáj a magány.

XI. Jézust a keresztre szegezik (álmatlanság)

Végre lefekhetsz, Uram, ziháló melled megnyugodhat, fáradt tested elpihenhet. Ó, de a keresztre kellett ráfeküdnöd, hogy fájó szögek hasítsák át, s feszítsék ki fáradt tagjaidat.
Hányszor kereszt az én pihenésem is, Uram. Nem tudok pihenni... Aludnék, de zajok, hangok hasítanak belém, mint szögek - aludnék, de idegeim feszülnek, mint tested a fán...
Legyen megnyugvásom ilyenkor a Megfeszített képe...

XII. Jézus meghal a keresztfán (még az Isten is elhagy)

A nap és a hold elsötétedik, éjszaka száll a Golgotára, s éjszaka száll a lelkedre: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?...
Amikor a szenvedés, kimerültség útjait járom, hányszor érzem, Uram, én is: nem tudok már imádkozni sem. Sötétség, szárazság kínoz, s úgy érzem, éppen ilyenkor hagy el az Isten...
Uram, a te golgotai éjszakádból él a világ, s amikor a tökéletes engedelmesség áldozatát bemutattad, akkor voltál a legkedvesebb az Atyának...
Jézusom, taníts meg arra, hogy aki szenved attól, hogy nem tud imádkozni, az már jól imádkozik, és hogy nagyon közel van az Isten ahhoz, akinek fáj az Ő távolléte...

XIII. Jézus testét leveszik a keresztről (tehetetlenség)

Megdöbbentő dolog ez: az Istenember holtan, tehetetlenül függ, leszögezve... Szeretetből, a mi tehetetlenségünk miatt. Aki mindenre képes, az erőtlenné tette magát.
Hányszor kínoz engem is tehetetlenségem... A fáradtság, az erőtlenség leszögezi tagjaimat, agyamat, akaratomat... A lélek kész, de a test erőtlen...
Krisztusom, te is erőtlenségedben voltál a legerősebb, a világ Megváltója, a Gonoszság Fejedelmének legyőzője. Ha egyesítem veled gyöngeségemet, én is részt veszek veled a világ megváltásában...

XIV. Jézust a sírba teszik (a teljes megnyugvás)

Eljött a teljes pihenés ideje. Vége a harcnak, küzdelemnek, fáradtságnak, szenvedésnek. A nagy életmű kész.
Minden, ami fáj, elmúlik egyszer... A megfáradt vándor hazatér. S a pihenés nem öntudatlan semmibe süllyedés egy néma temetőben a föld mélyén - ó, nem. A mennyei Atya vár ölelésre, letöröl szememről minden könnyet, elsimít homlokomról minden barázdát. Krisztus kézenfog, s a sok szürke, fáradt, egyszerű emberrel együtt bevezet országába:
,,Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek a nektek készített országot.'' Amikor türelemmel, szeretettel, áldozatkészen, keresztemmel egyesítve hordoztátok a mindennap fáradságát, a szenvedés keresztjét, - talán nem is gondoltatok arra, hogy az én passióm folytatódik bennetek a világ végéig...
Ilyeneké a mennyek országa...

Forrás: Rózsafüzér Királynéja Plébánia






A szeretet Istentől való - és nem a főemlősöktől

Krisztus utolsó hét szava

Máté passió

Nagyböjti gondolatok

Gloria laus

Viewing all 967 articles
Browse latest View live