Quantcast
Channel: Philoméla (Φιλομήλα)
Viewing all 967 articles
Browse latest View live

Imádság Szűz Mária Szeplőtelen Szívéhez

$
0
0


Ó szent szív! Máriának, Isten anyjának és a mi anyánknak szeretetre legméltóbb szíve, amelyben kedvét találja a teljes Szentháromság.

Ó Szeplőtelen Szív! te Jézus szívének tökéletes képmása, amely jósággal és benső részvéttel tekint fájdalmainkra!

Kérünk, olvaszd fel szívünk jegét, hogy hasonlóvá legyen isteni Megváltónk szívéhez.

Vedd pártfogásodba és oltalmazd Anyaszentegyházunkat, légy menedéke és legyőzhetetlen vára minden ellenségével szemben.

Te lég az út, amely minket Jézushoz vezet és az ég kegyelmeit hozza számunkra.Ámen.

Forrás: Adorans



Kilenced Szűz Mária Szeplőtelen Szívéhez

$
0
0
Bevezető ima mindennap

Égi Királynőnk és Anyánk! Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.

Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a boldog angyali karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön buzgalommal magasztalnak. Egyesítjük mindenekelőtt azzal az egyedülálló dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság megtisztel. Téged dicsőítenek, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja. Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk, és nagy bizalommal kiáltunk e siralom völgyéből. Eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk.

Első nap

Ó Mária Szeplőtelen tisztaságban ragyogó Szíve! Te vagy a legszebb virág Isten virágos kertjében. Te vagy az a csodálatos Édenkert, amelyet a bűn soha, soha nem kerített hatalmába. Eszközöld ki nekünk ezt a kegyelmet, hogy mi is, miként Te magad, Isten megbántását, még a legcsekélyebbet is minden erőnkkel kerüljük!

Üdvözlégy… Litánia Mária Szeplőtelen Szívéről. *

* Ennek szövegét lásd a kilenced után.

Második nap:

Mária Szeplőtelen Szíve, örök szüzességben Istennek szentelt Szív! Te vagy az érintetlen liliom, a virágzó oázis a világ sivatagában, amelyben Isten Szeme gyönyörködik. Vonzz sok lelket szüzességed követésére, hogy a világ csábítását legyőzzék, és magukat osztatlan szívvel Istennek szenteljék!

Üdvözlégy… Litánia

Harmadik nap:

Mária Szeplőtelen és isteni szeretettől lángoló Szíve! Te vagy az égő lámpás, amelyet maga a Szentlélek gyújtott lángra, és szeretetének olajával táplált: a Te Szívedben a szent Tűz soha nem aludt ki. Gyújtsd lángra a mi lanyha szívünket is az isteni szeretetnek azzal a Tüzével, amely a Te Szívedben oly nagy lánggal égett!

Üdvözlégy… Litánia

Negyedik nap:

Mária Szeplőtelen és szemlélődésben elmerült Szíve! Gondolataiddal, vágyaiddal mindenkor Istennél időztél. Szentfiad szavait és a megváltás titkait szent hallgatással őrizted szívedben. Űzd el a nyugtalanító gondolatokat, amelyek megzavarják összeszedettségünket, és irányítsd lelkünket Isten felé!

Üdvözlégy… Litánia

Ötödik nap:

Ó Mária Szeplőtelen és egészen alázatos Szíve! Minél gazdagabb lettél kegyelmekben és erényekben, annál mélyebbé változott alázatosságod. Szerény és visszahúzódó lelkületed különösen kedves volt Istennek, és emiatt méltatott arra az Isten Fia, hogy Szívedben szállást vegyen. Taníts bennünket is igaz alázatra és Isten akaratának követésére!

Üdvözlégy… Litánia

Hatodik nap:

Ó Mára Szeplőtelen és sok szenvedéssel eltelt Szíve! Mint Krisztus Anyja és a Megváltásban Társa, egészen kiürítetted a szenvedés kelyhét. Segíts bennünket, hogy a szenvedésnek ezt a mértékét, amelyet az Isten jósága és bölcsessége számunkra kijelölt, bátran és bízó lelkülettel viseljük!

Üdvözlégy… Litánia

Hetedik nap:

Ó Mária Szeplőtelen és a mi üdvösségünkért aggódó Szíve! Emlékezz meg a szegény bűnösökről, akiket vad szenvedélyek bilincse tart rabságban és Istentől távol élnek. Segítsd őket, hogy kötelékeiktől megszabaduljanak, és újra Isten gyermekeinek szabadságára jussanak!

Üdvözlégy… Litánia

Nyolcadik nap:

Ó Mária Szeplőtelen, és Krisztus Egyházával szeretettel törődő Szíve! A kereszt alatt nekünk, embereknek, és az egész Egyháznak Anyja lettél. Imádkozz, könyörögj Jézusnál szüntelenül az Ő szeretett Jegyeséért, Egyházáért a földön. Vedd oltalmad alá a pápát, a püspököket, a papokat és Istennek egész népét! Védj meg bennünket a gonosztól!

Üdvözlégy… Litánia

Kilencedik nap:

Ó Mária Szeplőtelen és királynői Szíve! Földi életed elmúltával az Úr fölvitt Téged a mennybe, s az Ő felülmúlhatatlan örömének birodalmában adott Neked szállást. Testestül-lelkestül a mennybe vétettél, ahol Szentfiad Királynővé koronázott. Élj e királynői hatalommal a mi javunkra, jöjj segítségünkre mindenkor, ha kérünk, ha nem! Hadd legyünk Általad mi is méltók a mennyei koronára a Te jóságos közbenjárásodra!

Üdvözlégy… Litánia

Felajánló ima az egész kilenced végén

Mennyei Atya, Mária Szeplőtelen Szíve által felajánlom Neked Szent Fiadat, Jézust, ahogy Ő is a kereszten föláldozta magát az egész világ üdvéért, és oltárainkon most is szüntelenül áldozatul adja magát. Fogadd kegyesen ezt az áldozatot Mária Szeplőtelen Szíve által, és irgalmazz nekünk!

Ne hulljon hasztalan ez a drága Vér, amely oltárainkon jelen van! Ne esedezzen értünk hiába Mária Szent Szíve! E szent áldozat és Mária könyörgései által fordulunk atyai Jóságodhoz. Adj a bűnösöknek bocsánatot, a haldoklóknak kegyelmet az üdvösség elnyerésére, a világnak békét, az Egyháznak pedig egységet és minden mennyei jót. Amen.

Litánia Mária Szeplőtelen Szívéről

Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus kegyelmezz nekünk!

Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus hallgass minket!

Krisztus hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten – irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten – irgalmazz nekünk!

Szentlélek Úristen – irgalmazz nekünk!

Mária Szíve, az Isten Szívének mintájára alkotott Szív – könyörögj éretünk!

Mária Szíve, a Szeplőtelenül Fogantatottnak Szíve,

Mária Szíve, a Szentlélek méltó lakhelye,

Mária Szíve, az örök Bölcsesség Anyjának Szíve,

Mária Szíve, a szép Szeretet Anyjának Szíve,

Mária Szíve, az Isteni Ige Anyjának Szíve,

Mária Szíve, a halálnál is erősebb Szív a szeretetben,

Mária Szíve, a fájdalmak tőreivel átdöfött Szív,

Mária Szíve, a kereszt alatt Jézussal egyesült, megfeszített Szív,

Mária Szíve, Jézus Szívének képmása,

Mária Szíve, Jézus Szívének gyönyörűsége,

Mária Szíve, a szentség kincsesháza,

Mária Szíve, minden kegyelem Közvetítőjének Szíve,

Mária Szíve, bűnösök menedéke,

Mária Szíve, szomorkodók erőssége,

Mária Szíve, elhagyatottak vigasztalója,

Mária Szíve, csüggedők felemelője,

Mária Szíve, üldözöttek menedéke és bátorítója,

Mária Szíve, haldoklók reménye,

Mária Szíve, a szorongatottak mentsvára,

Mária Szíve, az Egyház védelme a sötétség erői elleni harcban,

Mária Szíve, az okosság lakhelye, amely minden tévtanítást szertefoszlat,

Mária Szíve, az egész világ Királynőjének dicsőséges Szíve,

Mária Szíve, Anyánk Szíve,

Mária Szíve, minden dicséretre méltó Szív,

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, hallgass meg minket!

Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk!

Imádkozzál érettünk, Istennek Szent Anyja, hogy az isteni Tűz, amely a Te Szívedet kimondhatatlanul betöltötte, a mi szívünket is lángra gyújtsa!

Könyörögjünk! Mindenható örök Isten! Te a Boldogságos Szűz Mária Szívében a Szentlélek méltó lakhelyét készítetted el, add meg nekünk és mindenkinek, aki Mária Szeplőtelen Szívét tiszteli, a kegyelmet, hogy Hozzá mindig hasonlóbbakká váljunk. Kérjük ezt Krisztus, a mi Urunk által. Amen.

Forrás: Engesztelők lapja


Szent Péter és Pál apostolok főünnepe

Gyöngyök útja zarándoklat

A római Egyház első szent vértanúi

Magnificat anima mea Dominum

$
0
0

























Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával: a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek
Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

Magnificat 
anima mea Dominum.
Et exsultavit spiritus meus
in Deo salutari meo.
Quia respexit humilitatem ancillae suae: 
ecce enim ex hoc beatam me dicent omnes generationes.
Quia fecit mihi magna qui potens est: 
et sanctum nomen eius.
Et misericordia eius a progenie in progenies 
timentibus eum.
Fecit potentiam in brachio suo 
dispersit superbos mente cordis sui.
Deposuit potentes de sede, 
et exaltavit humiles.
Esurientes implevit bonis: 
et divites dimisit inanes.
Suscepit Israel puerum suum, 
recordatus misericordiae suae.
Sicut locutus est ad patres nostros 
Abraham at semini eius in saecula.
Gloria Patri, et Filio, 
et Spiritui Sancto.
Sicut erat in principio, et nunc, et semper,
et in saecula saeculorum. Amen.


Sarlós Boldogasszony

$
0
0
Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban – így Magyarországon is – napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli.

A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét.

Szentírási történet

Szűz Mária Gábor angyaltól megtudta, hogy Erzsébet nevű rokona, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá. (Lk 1: 39-56)

Szűz Mária és Erzsébet rokoni kapcsolata

Erzsébet Áron családjából való. Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Később megszületett gyermekük, Keresztelő Szent János, Jézus előfutára.

A bibliai részlet mondanivalója

Tanuljunk a Szűzanyától áldozatos szeretetet. Segítsük idősebb társainkat. Minél nagyobb szeretetet gyakorlunk valaki felé, annál értékesebb lesz az áldozatunk. Szűz Máriának hosszú utat kellett megtennie, mire Erzsébet nénjéhez ért, aki különösen rászorult a szeretetére.

Az ünnep története

Az ünnepet először a minoriták tartották meg 1263-ban, majd a 14. században VI. Orbán pápa rendelte el az egész egyház számára, aki a nyugati egyházszakadás napjaiban a Látogató Szűzhöz könyörgött, hogy töltse el kegyelemmel a bajokkal küzdő egyházat, úgy, ahogy látogatása boldogságot hozott Zakariás (Erzsébet hitvesének) házába.

Az ünnepet egészen a 20. század közepéig július 2-án tartották, amikor is a második vatikáni zsinat áthelyezte május 31-re, mivel ellentmondásosnak találták, hogy Keresztelő János születésének ünnepét (június 24.) követi.

Az ünnep vonatkozása a rózsafüzérben

Az örvendetes rózsafüzér második titkának ünnepe. A keleti egyházban másfél évezrede ünneplik, a nyugatiban a 13. század óta. Szűz Mária Istenanya, s a rózsafüzér minden egyes Üdvözlégyében ekként tisztelik, s így minden más teremtmény felett áll. A Szentatyák is Istenszülőnek, illetve Isten Anyjának nevezik a Szűzanyát. Mária Krisztusnak valóságos anyja, hiszen az ő legtisztább véréből kapta emberi testét, és nem az égből való. Erkölcstanilag a felebaráti szeretetről tanúskodik a második titok.

Forrás: Wikipédia


Szent Tamás apostol és a mi hitünk


Motoros zarándoklat Pálosszentkúton

Nyári lelkigyakorlat a Domonkos Nővéreknél

A jóga elmélete és gyakorlata nem összeegyeztethető a kereszténységgel

$
0
0
Mint katolikus keresztény (Szalézi Szent Ferenc Misszionáriusai Rend, a ford.), aki hagyományos katolikus családban született az indiai Keralában, de hinduk között élt, és most mint katolikus tanító és karizmatikus igehirdető 60 országban és minden kontinensen, el kell mondanom a jógának a keresztény lelkiségre és életre gyakorolt káros hatását.
Tudom, hogy szerte a világon nő az érdeklődés a jóga iránt, még a keresztények között is – ez az érdeklődés kiterjed más ezoterikus és New Age pratikákra is, mint a reiki, reinkarnáció, akupresszúra, akupunktúra, prána gyógyítás, reflexológia, stb. Ezek olyan módszerek, melyektől a Vatikán óva intett és figyelmeztetett a „Jézus Krisztus, az élő víz hordozója” című dokumentumban.
Egyeseknek a jóga a relaxáció és a feszültség enyhítésének eszköze, másoknak a fitnesz és egészség elősegítésének gyakorlata, és néhánynak pedig betegségek gyógyításának eszköze. Az átlag katolikus –akár laikusok vagy papok- gondolkodásában nem kevés zavart okoz ez, mert a jógát a katolikusok között nem csak mint egészségi vagy spirituális diszciplinát támogatják, hanem egyszer így, egyszer úgy, vagy gyakran keverve a kettőt. Tény, hogy a jóga elsődlegesen spirituális diszciplina, ismerek papokat és apácákat a szemináriumban és noviciátusokban, akik a jógát úgy hirdetik, mint ami segít a meditációban és imában.  Szomorú, hogy manapság a katolikusok elvesztik hitüket a nagy lelkiségekben és az ima misztikumában és a tanokban, amiket olyan nagy szentek, mint Loyolai Ignác, Assisi Szent Ferenc, Szalézi Szent Ferenc, Avilai Szent Teréz és mások adtak, és ma a keleti lelkiség és misztika felé fordulnak, ami a hinduizmusból és a buddhizmusból táplálkozik. E miatt az igaz kereszténynek meg kell vizsgálnia a jóga kompatibilitását a keresztény lelkiséggel, és megfontolni, hogy ezeket a technikák beilleszthetők-e a keresztény imába és gondolkodásba.
Mi a jóga? A szó azt jelenti, hogy „egység”, a jóga célja egyesíteni valaki időleges (átmeneti) önmagát, a „JIVA”-t a végtelen „BRAHMAN”-nal, a hindu Isten koncepcióval. Ez az Isten nem egy személyes Isten, hanem egy személytelen spirituális anyag, ami egy a természettel és a kozmosszal. A Brahman egy személytelen isteni anyag, ami „szétterjed, beburkol és alapja (mélysége) mindennek”. A jóga gyökerei a Krisztus előtti 1000-ből való hindu Upanishadból származik, és eképpen beszél a jógáról: „egyesítsed a benned levő fényt a Brahman fényével”.
„Az abszolút az magunkban van”, mondja a Chandogya Upanishad, „TAT TUAM ASI” avagy „TE AZ VAGY”.  Az isteni ott lakozik mindegyikünkben az Ő mikrokozmikus képviselőjén keresztül, aki önnön magát Jivának hívja. A Bagavad Gitában Krisna isten úgy írja le Jivát, mint „az én örökkévaló részem”, és „a jóga öröme eljön a jógihoz, aki egy Brahmával.” Kr. u. 150-ben Patanjali jóga elmagyarázta a nyolc utat, amely a jóga gyakorlatokat elvezeti a tudatlanságból a megvilágosodásig – nyolc út, mint a lépcső. Ezek az önkontrol (yama), a vallási szertartás (niyama), a pózok (asana), légzőgyakorlatok (pranayama),  az érzékelés szabályozása (pratyahara), koncentrálás (dharana), mély elmélkedés (dhyana), megvilágosodás (samadhi). Érdekes megjegyezni itt, hogy a pózokat és légzőgyakorlatokat a Nyugaton sokszor az egész jógával azonosítják, holott csak a 3. és 4. lépés a Brahmával való egyesülés felé! A jóga nemcsak fizikai gyakorlatok összetett rendszere, hanem spirituális diszciplina, melynek értelme, hogy a lelket elvezesse a samadhi-hoz, az isteni léttel való teljes egyesüléshez. A samadhi az az állapot, melyben a természetes és az isteni eggyé válik, ember és Isten egyesül mindenfajta eltérés nélkül (Brad Scott:  Gyakorlat vagy vallásgyakorlás? Amit az oktató sosem tanít meg a hatha jóga osztályokban. Wathcman Expositor, Vol. 18. No. 2, 2001).
Az ilyen nézet radikálisan ellentétes a kereszténységgel, amely tisztán különbséget tesz a Teremtő és a teremtett, Isten és ember között. Isten a „Másik”, és sosem önmagunk. Szomorú, hogy a jóga, reiki, és más diszciplinák és meditációk hirdetői tévesen idéznek egyes különálló bibliai igehelyeket, hogy érvelésüket bebizonyítsák, mint „ te vagy az Isten temploma”, „belőled árad az élő víz”, „te bennem leszel és én tebenned”, „élek, de már nem én, hanem Krisztus él énbennem”, stb. anélkül, hogy megértenék ezen szavak kontextusát és értelmét a Bibliában. Vannak emberek, akik Jézust jógiként ábrázolják, ahogy ezt láthatjuk ma a gyülekezetek kápolnáiban és a plébániákon – Jézus jógi pózokban meditál!
Ahhoz, hogy Jézust „jóginak” nevezzük, tagadnunk kell Őbelőle fakadó istenségét, szentségét és tökéletességét, és azt sugalljuk, hogy bukott természete van, ami ki van téve a tudatlanságnak és illúziónak (Maya), hogy Neki fel kellett szabadulnia az emberi feltételek alól a gyakorlás és a jóga diszciplinája által. A jóga nem összeegyeztethető a keresztény lelkiséggel, mivel panteisztikus (Isten minden és minden Isten), és azt tartja, hogy csak egy Valóság van, minden más illúzió vagy Maya. Ha csak egy abszolút realitás van és minden más illuzórikus, akkor nem lehet semmilyen kapcsolat és szeretet. A keresztény hit középpontja a hit a Szentháromságban, az Atyában, Fiúban és Szentháromságban, a háromszemélyű egy Istenben, a szeretetkapcsolat tökéletes modelljében. A kereszténység minden a kapcsolatokról szól, Isten és emberek között. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat.” (Mt 22,37-39).

A hinduizmusban a jó és a rossz, mint a fájdalom és öröm illuzórikus (Maya) és ezért nem valódi. Vivekananda, a modern hinduizmus legnagyobb tiszteletben álló ikonja azt mondta, hogy a jó és a rossz egy és ugyanaz” (Vivekanda: „Jógák és egyéb művek”, kiad. Ramakrishna Vivekanda Központ, NY, 1953).  A kereszténységben a bűn nyugtalanító érzése, a vétség Isten szentsége ellen, elválaszthatatlan hitünktől, mivel a bűn az oka annak, amiért szükségünk van a Szabadítóra. A megtestesülés, az élet, a szenvedés, a halál és Jézus feltámadása számunkra a szabadítás eszközeit jelentik, hogy megszabadítson bennünket a bűntől és annak következményeitől. Nem mellőzhetjük ezt az alapvető különbséget azért, hogy beolvasszuk a jógát és más keleti meditációs technikákat a keresztény lelkiségbe. A jóga gyakorlata legjobb esetben pogány, legrosszabb esetben okkult. Ez az antikrisztus vallása, és a történelemben először széles körben gyakorolják a nyugati világban és Amerikában. Nevetséges, hogy még a keresztet vagy keresztény szimbólumot viselő jógi mesterek is becsapják az embereket mondván, hogy a jógának semmi köze a hinduizmushoz és állítják, csak más kultúrák befogadásáról van szó. Egyesek a jógát keresztény mozdulatokkal ruházzák fel és „keresztény jógának” hívják. Itt nem más népek kultúrája befogadásának kérdéséről van szó, hanem más vallás elfogadásáról, ami irreleváns a mi vallásunk és vallási eszméink szemszögéből.
Kár, hogy a jóga széles körben elterjedt az óvodától kezdve az egészségügyi, pszichológiai stb. oktatási intézmények minden formájában, magát tudománynak hívja, miközben ahhoz semmi köze sincs; olyan címkék alatt adják el, mint ’relaxációs therápia’, ’önhipnózis’, ’kreatív vizualizáció’, ’centering’, stb. A hatha jóga, amely széles körben elterjedt Európában és Amerikában a relaxációs és feszültségmentesítő gyakorlatokban, az ortodox hinduizmus hat elismert rendszerének egyike, gyökereiben vallásos és misztikus, egyike a jóga legveszélyesebb formáinak (Dave Hunt, „A kereszténység csábítása), p. 110).  Emlékezzünk Szent Pál szavaira: „S ez nem csoda, hiszen a sátán is a világosság angyalának tetteti magát” (2Kor 11.14). Igaz, hogy sok embert meggyógyított a jóga és a meditáció más keleti ágai és imái. A keresztényeknek itt azt a kérdést kell feltenniük, hogy szükségük van-e a gyógyulásra és az anyagi előnyökre, avagy az Úr Jézus Krisztusra, akiben hisznek, aki a forrása minden gyógyulásnak és jó egészségnek.
A vágy istenné válni a teremtés történetének első és második bűne, ahogy időrendben ez a Bibliában szerepel: „Azt gondoltad magadban: én az égbe megyek föl, az Isten csillagai fölé állítom trónomat. Az egybegyűlés hegyén telepszem majd meg, messze fenn, északon. Felszállok a felhők magasába, hasonló leszek a Fölségeshez!” (Iz 14.13-14). A kígyó mondta az asszonynak: „„Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat” (Ter 3,4-5). A jóga filozófiája és gyakorlata azon a hiedelmen alapszik, hogy az ember és Isten egyek. Arra tanít, hogy saját magunkra figyeljünk, és ne az egyetlen, igaz Istenre. Arra bátorítja a résztvevőt, hogy az élet problémáira és kérdéseire a választ saját tudatunkban és lelkünkben keressük, ne pedig Isten igéjében találjunk megoldást a Szentlélek által, ahogy ez a kereszténységben van. Határozottan nyitottá válik az ember az Isten ellenségének a megtévesztéseire, aki keresi az áldozatokat, kiket el tud vinni Istentől és az egyháztól (1Pét 5,8)
Az utóbbi nyolc évben főleg európai országokban hirdetem Isten igéjét, melyek egykor a kereszténység bölcsője voltak, evangelizátorokat és misszionáriusokat, mártírokat és szenteket adtak. Hívhatjuk-e ma Európát kereszténynek? Nem igaz-e, hogy Európa eltörölt minden keresztény elvet és értéket az életből? Miért szégyelli Európa kimondani, hogy keresztény gyökerekkel rendelkezik? Hol van a morális érték és etika, melyet európaiak gyakoroltak századokon át, és melyeket átadtak más országoknak és kultúráknak, bátran hirdetve az Evangéliumot? Gyümölcséről ismerjük meg a fát! Hiszem, hogy ezek a kételyek és  összegabalyodások, elszakadások és hűtlenségek, vallási kimértség és közöny azóta jött Európába, amikor a keleti miszticizmusokat és meditációkat, ezoterikus és New Age praktikákat bevezették Nyugaton. A karizmatikus lelkigyakorlatokon a résztvevők többsége különböző morális, lelki, mentális és fizikai problémákkal érkezik, hogy megszabaduljanak és meggyógyuljanak és új életet kezdjenek a Szentlélek ereje által. Őszinte szívvel állítom, hogy a résztvevők 80-90 százaléka foglalkozott a jógával, reikivel, reinkarnációval, stb. a keleti vallásos praktikák közül, ahol elvesztették hitüket Jézus Krisztusban és az egyházban. Horvátországban, Boszniában, Németországban, Ausztriában és Olaszországban világos példákat láttam, ahol egyesek, kiket sötét hatalmak kerítettek birtokukba, így kiabáltak: „én vagyok a reiki”, „én vagyok Mr. Yóga”, személyként azonosítva önmagukat ezekkel a dolgokkal, miközben gyógyító imát mondtam értük. Később, szabadító imát kellett imádkoznom fölöttük, hogy megszabaduljanak  a gonosz fogságából.
Van néhány ember, aki azt mondja, „nincs semmi rossz ezekben a gyakorlatokban, elég, ha nem hiszünk a mögöttük levő filozófiákban”.  A jóga, reiki, stb. hirdetői maguk igen világosan állítják, hogy a filozófia  és a gyakorlat elválaszthatatlan. Egy keresztény sehogy semmilyen módon nem fogadhatja el a jóga filozófiáját és gyakorlatát, mivel a kereszténység és jóga kölcsönösen kizárják egymást. A kereszténység az ember fő problémájaként a bűnt tekinti, a kudarcot, hogy alávesse magát egy morálisan tökéletes Isten karakterének és mércéjének. Az ember elidegenült Istentől, és szüksége van a kiengesztelődésre. A megoldás Jézus Krisztus  „az Isten báránya,  aki elveszi a világ bűneit”. Jézus kereszthalála által Isten kiengesztelte a világot Önmagával. Ő hívja most az embereket, hogy szabadon fogadják az Ő üdvössége összes kiváltságát, egyedül a Krisztusba vetett hit által. A jógával ellentétben a kereszténység úgy tekinti az üdvösséget, mint ingyenes ajándékot, amit csak megkapni lehet, nem pedig kiérdemelni vagy megszerezni valaki saját fáradozása vagy munkája által. Amire ma Európában vagy máshol szükség van, a krisztusi üzenet erőteljes tanítása, amely a Bibliából ered és amit az Egyház értelmez azért, hogy eltávolítsa a kételyeket és zavarokat, melyek széles körben elterjedtek a keresztények között Nyugaton, és hogy elvezesse őket az útra, az igazságra és az életre: Jézus Krisztushoz. Csak az igazság tesz szabaddá bennünket.

James Manjackal MSFS (India)

Forrás: Fr. James Manjackal honlapja - http://www.jmanjackal.net/






Misztikus imádságok

$
0
0
Imádkozni csak az isteni kegyelem támogatásával tudunk. Szent Pál szavai szerint „senki sem mondhatja: Úr Jézus! hanem csak a Szentlélek által.” De emellett fontos szerepe van benne az ember munkájának is, mely nélkül a kegyelem nem érlelné meg gyümölcsét. Az az erőfeszítés azonban, melyet ki kell fejtenünk, lelki előhaladásunkkal párhuzamosan egyre kisebb lesz s a mi személyes munkánkból mind többet és többet vesz át és végez el a kegyelem. Ezt láttuk már az érzelmes, de főképpen az egyszerű hit imádságánál. Bizonyos idő múlva azután elérkezik a lélek ahhoz a határhoz, ahol az imádság többé már nem annyira a kegyelemtől segített emberi tevékenység gyümölcse, mint inkább Istentől jóságosan lelkünkbe öntött állapot. Lényeges tulajdonsága szerint olyan, hogy magunktól s a kegyelem rendes támogatásával nem is tudnók előidézni. Isten nyújtja s mi önmegtagadó, erényes életünkkel csak előkészíthetjük rá lelkünket, s mikor Isten jónak látja és meg akarja adni, alázatosan és hálásan elfogadjuk. Viselkedésünk tehát vele szemben szenvedőleges (passzív). Ez nem az emberi tevékenység teljes megszűntét jelenti, hanem csak azt, hogy ez a tevékenység alárendelt szerepű s jóformán csak az isteni behatás elfogadására s a léleknek vele szemben való engedelmességére szorítkozik.
Természetfölöttinek is szokták nevezni. Ez a jelző tulajdonképpen minden imádságra ráillik. A különbség mégis az, hogy míg a közönséges imádságban a természetfölötti elem el van rejtve a többé-kevésbé fárasztó emberi tevékenység alatt, addig ebben a rendes emberi cselekvés természetét fölülhaladó módon és szembetűnően nyilatkozik meg a kegyelemnek és főleg a Szentlélek ajándékainak hatása, működése. Azt az imádságot, melynek ez gyakori és tartós tulajdonsága s melyet éppen azért a léleknek imádság közben tapasztalható kisebb-nagyobb passzivitása, szenvedőlegessége jellemez, Istentől belénk öntött vagy misztikus szemlélődésnek (contemplatio infusa seu mystica)nevezzük.
A misztikus szemlélődést saját erőnkkel megkísérelni nemcsak eredménytelen, de egyúttal vakmerő törekvés is volna. Célt nem érnénk vele, hanem helyette Istennek igazságos haragját vonhatnók magunkra azért, hogy erkölcsi előkészület nélkül s illetéktelenül akartunk betolakodni olyan területre, melyet számunka még nem nyitott meg. Alázatosan vágyakozni utána azonban nemcsak szabad, hanem önmagában véve dicséretes dolog is; és pedig azért, mert a misztikus imádság rendes körülmények között nagyobb segítséget nyújt a tökéletességre való törekvésben s hathatósabb eszköze az Istennel való belső egyesülésnek, mint a közönséges imádság. Mikor tehát utána vágyakozunk, ez a vágyakozásunk olyan valamire irányul, ami Isten előtt kedvesebbé tesz bennünket s így nincs benne semmi vakmerőség. Egészen másképp áll a dolog azokra a rendkívüli jelenségekre vonatkozólag, melyek néha a misztikus állapot kísérői, (elragadtatások, látomások stb.) de nem tartoznak annak lényegéhez. Aki ilyesmit kíván, abban nincs igazi alázatosság; s egyúttal a csalódás nagy veszélyének teszi ki magát, minthogy az erős vágy s a fölcsigázott várakozás könnyen okozhat – főleg beteges idegzetű egyéneknél – különböző, tisztán szubjektív jellegű káprázatokat (hallucinatiókat). – De a tisztán misztikus kegyelmek után való vágyakozásban is nagyon kell vigyáznunk, mert megeshetik, hogy csak titkos hiúság vezet bennünket, mely valami különlegesben, a közönségesnél nagyobb és értékesebb dologban keres magának táplálékot. S ha úgy érezzük, hogy valóban nem a hiúság, hanem a tökéletesség után való őszinte vágy lelkesít bennünket, akkor is nyugodjunk bele teljesen Isten szent akaratába, ha ő más úton kíván vezetni bennünket s esetleg más eszközökkel segít rá ugyanannak a célnak elérésére.
A misztikus kegyelmekkel elárasztott lelkek gyakran beszélnek ennek az állapotnak kimondhatatlan édességeiről. Teljesen igazuk van; de ha csak ezekre a nyilatkozataikra gondolunk, nagyon egyoldalú képet alkotunk róla. A misztikus imádságban a lélek valóban sokszor a mennyország előízét érzi; ez az állapot rendszerint olyan szenvedésekkel is kapcsolatos, minők a lelki élet közönséges útjain egészen ismeretlenek. De viszont éppen ezek a szenvedések tisztítják meg a lelket még az utolsó salaktól is, amely hozzá tapad, s ezek készítik elő azt a legtökéletesebb egyesülést, mely ebben a földi életben, ennek a testnek bilincsei között a végtelen Isten és gyarló teremtménye között lehetséges.
A misztikus imádságban is több fokozatot különböztethetünk meg. Ezek megállapításában azonban nincs teljes egyöntetűség a misztikus írók között. Ennek legfőbb oka az, hogy Isten az ő kegyelmeinek és ajándékainak osztogatásában teljesen szabad s oly sorrendben és oly fokban adja őket a lelkeknek – még a legjobban fölkészülteknek is, – amint neki tetszik. Azután meg az egyes misztikus lelkek, mikor állapotukat elmondják vagy leírják, olyan kifejezéseket használnak, melyek nézetük szerint legjobban visszatükröztetik a valóságot; s ily módon megtörténik, hogy az egyik ezt, a másik meg azt a kifejezést használja, mikor pedig talán ugyanazt az állapotot akarja jellemezni. Ebből aztán azt a téves következtetést lehet vonni, hogy a misztikus imádság mindmegannyi különböző módjáról van szó. S viszont vannak, akik a misztikus élet legfőbb mozzanatát ragadják meg és csak azokat írják le nagy részletességgel; s azt a benyomást keltik, mintha a többi jelenségeket nem is ismernék.
Szent Terézia óta, aki a belső folyamatoknak egyik legpontosabb, legmélyrehatóbb megfigyelője és páratlanul szabatos leírója, mégis bizonyos egyöntetűség állt be s a misztika művelői általában az ő osztályozását fogadják el. Ez röviden a következő:

a) A nyugalmi imádság. 
Az isteni kegyelem ezen a fokon még csak az akaratot ejti rabul. Az a nagy természetfölötti világosság, mely a lélekre kiárad, nyilvánvalóvá, szinte kézzelfoghatóvá teszi előtte Isten végtelen jóságát; s ennek a jóságnak szemléletében valami nagy, ezelőtt nem tapasztalt nyugalom szállja meg és tartja őt mintegy fogva Isten színe előtt. A többi képesség: az értelem, az emlékezet és a képzelet néha szintén segítségére van az akaratnak, hogy elmerüljön Istenben; máskor azonban szabadon csapong s ezzel az akaratot zavarja. De nem kell velük sokat törődni. Igaz, nagyon alkalmatlanok lehetnek, de az akarat nyugalmi állapotát nem tudják megszüntetni. Szárazságot is sokszor érez a lélek, amely nagy szenvedést okoz neki; de nem baj, mert ez csak jobban megtisztítja. Heves kísértések is zaklatják, melyek komoly küzdelmet kívánnak tőle; de szintén csupán arra szolgálnak, hogy az erkölcsi erényekben annál jobban megerősödjék.

b) Az egyesülés imádsága. 
Ebben már Isten oly erősen hatalmába ejti a lélek belső képességeit, hogy azok már nem csaponganak többé szerteszét, hanem mind őfeléje irányulnak. Más szóval: itt már az akaraton kívül az értelem, az emlékezet és a képzelet is Istennek rabjává lesz. Ennek azután az a következménye, hogy a szórakozások általában véve elmaradnak. Isten fölfüggeszti az értelem természetes munkáját, hogy – Szent Terézia szavai szerint – ő maga annál jobban belenyomja a lélekbe az igazi bölcsességet. Ugyanezt teszi rendszerint az emlékezettel és képzelettel is; de néha-néha – mint Szent Terézia saját tapasztalata alapján állítja – ezek működése tovább is tart, s ilyenkor az egyesülés nem teljes. Az értelem és akarat azonban mindkét esetben Istenhez tapad, a másik két képesség alkalmatlankodását pedig nyugodtan kell tűrni.
Ez az imádság rendkívül előresegíti a lelket a tökéletesség útján: nagy bánatot ébreszt benne bűnei, mulasztásai miatt, erőt ad neki a legnagyobb megpróbáltatások elviselésére, szinte szomjaztatja vele a szenvedést, hogy Isten igazságosságát megengesztelje s áldozat legyen a bűnösökért. A legszebb és leghősiesebb erénygyakorlatok sarjadnak ki belőle.

c) Az extatikus imádság (elragadtatás, önkívület). 
A lélek annyira elmerül Istenben, oly tökéletesen egyesül vele, hogy minden működése kizárólag és a legerősebben őbenne összpontosul s ennek következtében a külső érzékek tevékenysége részben vagy sokszor egészen is megszűnik. Látszatra hasonlít ez az állapot a természetes okokból származó önkívülethez (ájulás, epilepszia); a valóságban azonban a leglényegesebb különbség van közöttük. A természetes önkívületi állapotok alatt a lelki működések megállnak, s az öntudat hiánya mutatja, hogy beteges tünetekkel van dolgunk. Az extázisban azonban a léleknek tisztán belső tevékenysége a legmagasabb fokra emelkedik: lát, hall s mindenekfölött szeret. De összes tevékenységének tárgya annyira csak az Isten és az isteni dolgok, kogy ez a kizárólagosság elvonja erejét a külső érzékektől, úgy hogy ezek az extázis alatt vagy teljesen, vagy legalább részben tétlenek maradnak. Ennek az állapotnak imádság-jellegét és értékét tehát az adja meg, ami bensőleg történik; maga az önkívület, illetőleg az érzékek működésének fölfüggesztése csak kísérő körülmény s valójában a testnek gyöngesége, amely nem bírja meg a léleknek kegyelemmel való, szokatlanul nagy fokú telítettségét s azért többé-kevésbé megroppan alatta.
Mivel tehát az extázis mint testi jelenség maguktól a misztikus kegyelmektől lényegesen különböző valami s a lelki haladást nem mozdítja elő, hanem ehelyett rendkívüliségénél fogva könnyen táplálékul szolgálhat a hiúságnak, nem is szabad utána vágyakoznunk. A szentek sokszor minden erejüket megfeszítették, hogy az extázis – különösen mások szeme láttára – hatalmat ne vegyen rajtuk.

d) Az átalakító egyesülés imádsága vagy a lelki mennyegző. 
A misztikus imádságnak ezt a fokát egy utolsó és rendkívül fájdalmas tisztulási folyamat szokta megelőzni, melyet ily mértékben még soha nem tapasztalt külső és belső szenvedések okoznak. A lélek állapota valóságos vértanúság, melyet még csak fokoz Isten után való kimondhatatlan vágyódása. Emellett azonban tudatában van annak, hogy ez a sok és szinte határtalan szenvedés rá nézve a legnagyobb kegyelem, azért örömmel fogadja s kész volna ebben az állapotban akár a világ végéig megmaradni.
Miután a lélek ezeknek a szenvedéseknek tüzében megtisztult, Isten megadja neki a végső nagy kegyelmet: nemcsak átmenetileg, hanem állandó módon egyesíti őt magával s érezteti vele boldogító jelenlétét. S éppen Isten jelenlétének hol világosabb, hol halaványabb, de mindamellett állandó, eleven tudata az, ami ezt a kegyelmi ajándékot az előbbiektől megkülönbözteti. Ez a tudat nemcsak a szorosabb értelemben vett imádság idején van meg, hanem egyéb foglalkozások között is. De ennél még fontosabb az a belső átalakulás, melyben az isteni Jegyes Keresztes Szent János szavai szerint a lelket önmaga fölé emeli, mintegy megisteníti, azaz: amennyire ezen a földön lehetséges, részesévé teszi az isteni természetnek. A szárazság, belső szenvedések majdnem teljesen hiányzanak; kísértések is csak ritkán bántják s ekkor is rövid ideig tartanak. A lélek egészen megfeledkezik önmagáról, gondolatai és érzelmei mind Istenben összpontosulnak, ami azonban nam akadályozza őt külső kötelességeinek teljesítésében. Uralkodó, mindent legyőző szenvedélyévé válik a szeretet, az Isten dicsőségéért, felebarátainak üdvösségéért való és a legnagyobb áldozatokra is kész buzgolkodás. S ebben az állapotban valósággal előízét érzi a mennyei boldogságnak.


Forrás: Dombi Márk A szerzetesélet c. könyve


Rózsafüzér ígéretek

$
0
0
Ígéretek a rózsafüzért imádkozóknak, melyet Szent Domonkos és Boldog Alan de la Roche kapott


1. Aki a rózsafüzér imádkozásával hűségesen szolgál, jelentős kegyelmekben fog részesülni.


2. Különleges védelmem és legnagyobb kegyelmeket ígérem azoknak, akik a rózsafüzért imádkozzák.

3. A rózsafüzér erőteljes védelem lesz a pokollal szemben. Felőrli az erkölcstelenséget, csökkenti a bűnt, és legyőzi az eretnekséget.

4. Erényességet és jó munkát nyújt a gyarapodáshoz; a lélek bőséges isteni irgalomban fog részesülni; az emberek szívét visszahúzza a világ hiúságainak szeretetétől, és örökkévaló dolgok iránti vágyakozásra emeli. A lelkek ezáltal megtisztulnak.

5. Az a lélek, amelyik a rózsafüzér imádkozásával rám bízza magát, nem fog elveszni.

6. Aki őszintén imádkozza a rózsafüzért, fontolóra veszi és alkalmazza magára a szent hittitkokat, azt sosem győzi le a szerencsétlenség. Isten nem fogja büntetni az igazságszolgáltatásakor, nem fognak elveszni egy felkészületlen halállal; ha igazságosak, akkor Isten kegyelmében maradnak és méltók lesznek az örök életre.

7. Aki igaz áhítattal imádkozza a rózsafüzért, nem fog az Egyház oltáriszentsége nélkül meghalni.

8. Akik hűen imádkozzák a rózsafüzért, azok életükben és halálukban Isten világosságában és bőséges kegyelmében lesznek; haláluk pillanatában pedig a paradicsomban a szentek érdemében részesülnek.

9. A tisztítótűztől megszabadítom azokat, akik hűek voltak a rózsafüzérhez.

10. A rózsafüzér hűséges gyermekei nagy dicsőségben fognak részesülni a mennyben.

11. Mindent meg fogsz kapni, amit a rózsafüzér imádkozásakor kérsz tőlem.

12. Akik terjesztik a szent rózsafüzért, azokat szükségükben segíteni fogom.

13. Isteni fiamnál elértem, hogy a rózsafüzér pártolóinak életükben és haláluk órájában közbenjárójuk lesz a teljes égi törvényszéken.

14. Akik imádkozzák a rózsafüzért, azok gyermekeim, és egyetlen fiamnak, Jézus Krisztusnak testvérei.

Forrás: Debreceni Megtestesülés Plébánia


Szívizommá változott Oltáriszentség

$
0
0
Valószínűleg nem véletlen (Isten szótárából hiányzik a „véletlen”), hogy éppen ezekben az időkben volt kedves Istennek, hogy egy leejtett Oltáriszentség változzék át látványosan Jézus szent Testévé és Vérévé. Most, amikor a kézből áldozás erősen terjed, és ezzel együtt jár, hogy sokkal több Oltáriszentség részecske hullik le a földre, ekkor történik egy ilyen csoda, mely igazolja, hogy az Oltáriszentségben Jézus Krisztus valóban jelen van. – A szerkesztő


Szívizommá változott az Eucharisztia a lengyelországi Sokólka városában még 2008 októberében egy szentmise után a plébános állítása szerint. A pap áldozás közben leejtette a szentostyát, amit később az előírásoknak megfelelően félretett. Az pár nap múlva emberi hússá változott. A bialystoki orvosi egyetem professzorai szerint tényleg szívizomról van szó. Az érsekség továbbította az ügyet a varsói nunciatúrára. A végső szó az ügyben Rómáé. 

Az észak-lengyelországi Bialystoki Érsekség hivatalos közleménye szerint az Edward Ozorowski érsek által felállított egyházi vizsgálóbizottság, amely a 2008. október 12-én, Sokólkában történt eucharisztikus csodát volt hivatott kivizsgálni, befejezte munkáját. 

A közlemény szerint a 2009. március 30-án felállított bizottság megállapította a következőket: 2008. október 12-én a sokólkai Szent Antal-templomban tartott misén a plébános, Stanislaw Gniedzieko kezéből áldoztatás közben véletlenül kihullott az átváltoztatott Szentostya, és leesett a földre. A liturgikus előírásoknak megfelelően a pap az Eucharisztiát egy vízzel teli edénybe helyezte, és a tabernákulumba zárta; a szentmise után a sekrestye széfjében helyezte biztonságba. Ilyenkor az Eucharisztia pár nap alatt fel szokott oldódni a vízben. Itt azonban nem ez történt.

Amikor pár nap múlva, 2008. október 19-én a plébános kinyitotta a széfet, vörös foltot látott az Oltáriszentségen. Október 29-én az edényt tartalmával együtt a plébániaépület kápolnájába vitte át. Másnap az Eucharisztiát a tabernákulumban egy korporáléra (kisméretű, fehér oltárterítő, a kehely „felszerelésének” része) helyezte. A lengyel sajtó híradása szerint az ostya vörös röggé változott, és elszínezte a kehely vizét is, majd amikor a fehér kendőre helyezte a pap, azt is.

Az érsekségi közlemény szerint 2009. január 7-én az Eucharisztiából vett mintát a bialystoki orvosi egyetemre küldték egy orvosbizottsághoz, akiket azonban nem tájékoztattak az előzményekről, hogy megőrizzék függetlenségüket. A kéttagú bizottság (prof. Maria Sobaniec-Lotowska és prof. Stanislaw Sulkowski) közleményben állapította meg, hogy a minta emberi szívizomnak tűnik (a News-Poland.com híradása szerint a halál bekövetkeztének pillanatában megmaradt szívizomnak). 

Az egyházi bizottság megállapította, hogy az orvosoknak megküldött minta egyértelműen a leejtett, a tabernákulumba, majd a plébánia kápolnájába helyezett Eucharisztiából származik. Az ügy dokumentációját ezután tovább küldték a varsói Apostoli Nunciatúrára. Az eucharisztikus csoda megállapításának és kihirdetésének joga Rómát illeti meg. 

Az ilyesfajta eucharisztikus csoda nagyon ritka esemény, a leghíresebb talán a VIII.században, az itáliai Lancianóban történt eset. A Krisztus valódi jelenlétének tanában kételkedő bazilita szerzetespap kezében emberi hússá és vérré változott az Oltáriszentség, amikor a görög rítusban mondott misében épp azokat a szavakat mondta, hogy „Ez az én testem, és ez az én vérem”. A csoda ereklyéjét 1971-ben megvizsgálták, és megállapították, hogy valóban emberi szívizomhúsról és emberi vérről van szó, a vér (és a szívizom vérmintája) AB típusú, amint a torinói lepel vérnyomai is (ez a Közel-Keleten gyakori vércsoport). A Wikipédia szerint a számontartott eucharisztikus csodák közül csak a lancianói olyan eset, ahol az ostya is hússá vált, általában ugyanis csak a bor szokott vérré változni, vagy az ostyával valami más csoda történik.



Forrás: Stella Maris Alapítvány - http://www.tengernekcsillaga.hu//Magyar Kurir


Kép: Szent Kereszt tisztelőinek blogja, http://loveundefiled.blogspot.hu/

Gregorián fesztivál

$
0
0
A Gregorián Társaság és a Váci Egyházmegye szervezésében 2014. július 3-6-ig kerül megrendezésre a VI. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál. A rendezvényen 12 Scholát hallhatunk Ausztriából, Írországból, Japánból, Németországból, Olaszországból, Szlovákiából és Magyarországról. A hangversenyek mellett a liturgiában (szentmisén és imaórákon) is megszólal „minden dallamszövés mintája és példaképe” a gregorián ének.



Forrás: Váci Egyházmegye

A részletes program itt olvasható: 


A kínai vértanúk

$
0
0
Zhao Rong Szent Ágoston áldozópap és társai, kínai vértanúk emléknapján.

A Kereszténység Kínába Szírián keresztül jutott el a 600-as években . Attól függően, hogy Kína milyen kapcsolatot tartott fenn a külvilággal, a kereszténység térítői az évszázadok során szabadon terjeszthették tanaikat, vagy pedig kénytelenek voltak titokban működni. 1648 és 1930 között 120 vértanú halt meg a keresztény üldöztetés közepette.Többségük( nyolcvanheten) Kínában született, gyermekek, szülők, hitoktatók, vagy egyszerű földművesek voltak. Közéjük tartozott négy kínai pap is. Harminchárman külföldi származású vértanúk voltak, többnyire papok vagy szerzetesek, elsősorban minorita, jezsuita, ferences és szalézi hittérítők.

Szent Ágoston Kínában született 1746-ban. A császár katonaságánál szolgált, látva a szent vértanúk álhatatosságát, a keresztény hitre tért. Pap lett és az evangélium hirdetéséért 1815-ben vértanúságot szenvedett. Ma emlékezünk meg számos vértanú társáról, püspökökről, papokról, szerzetesekről, világi hívekről és gyermekekről is, akik különféle életkorban szorongattatások között vallották meg Krisztus Istenségét Kína különböző vidékein.

Hirdetni az Isten országát. Sokfelé a világban, az igehirdetés kezdetét vértanúk sora kísérte. Kínában is voltak, akik meghallották Isten szavát, és készek voltak életüket adni hitükért. Erősítsen meg bennünket a vértanúk hősiessége, hogy bátran tegyünk tanúságot hitünkről.

Forrás: Magyar Zarándok



A szentmise értékei

$
0
0
- Halálod óráján az lesz a legnagyobb vigasztalásod, hogy szentmisét hallgattál.

- Minden szentmisét magaddal viszel az ítéletre, és ezek lesznek közbenjáróid.

- Minden szentmisével buzgóságod szerint többé-kevésbé csökkentheted ideiglenes büntetésedet.

- Amikor jelen vagy a szentmisén, a legnagyobb hódolatot mutatod be az Úr Jézus szent emberségének.

- A szentmise sok mulasztásodat, hanyagságodat pótolja.

- A szentmise letörli bocsánatos bűneidet, amelyeket soha nem gyóntál meg.

- A sátán gyengébb lesz veled szemben.

- A szentmise-hallgatással a lehető legnagyobb segítséget nyújthatsz a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek.

- Egyetlen szentmise, melyet életedben hallgattál, többet használ neked, mint számos, melyet halálod után mutatnak be (hallgatnak) érted mások.

- Sok veszélytől és szerencsétlenségtől szabadulsz meg, amit különben nem kerülhetnél ki.

- Minden szentmise új dicsőséget szerez neked az égben.

- Minden szentmise-hallgatással megrövidítheted a tisztítótűz szenvedéseit, melyek különben rád várnak.

- A szentmisében a pap áldásában részesülsz, amit Isten megerősít az égben is.

- A szentmisén a szent angyalok seregei között térdelsz, akik félő tisztelettel vannak jelen az isteni áldozatnál.

- A szentmiséről Isten áldását viszed haza minden ügyedre (anyagiakra is).

Forrás: Krisztus Király Plébánia



A san damiano-i kereszt

$
0
0

A fiatal Szent Ferenc ez előtt a kép előtt imádkozott (1205), amikor egy hangot hallott a feszületről: "Ferenc, menj, építsd újjá házamat, amely, ahogy látod, romokban hever." (2Cel 10).


A San Damiano Krisztusa, XII. századi ikon, amelyet valószínűen egy ismeretlen szíriai szerzetes festett. Közép-Itáliában nagy hagyománynak örvendő, fatáblára festett feszületek sorába tartozik. Az eredeti ma a Santa Chiaraban, Assisiben található.

A szinek és az ábrázolásmód, a megfestett személyek és események mély teológiai mondanivalót hordoznak. Több mint bizonyos, hogy a korabeli keresztények számára közérthető volt az egész kompozíció. Az életüket talán jobban áthatotta a Szentírás, a liturgikus imáktól áthatott keresztény művészet, mint a mienket.

Most mi is elindulunk ezen a nyomon és elmélkedve, néhány szerző segítségével megpróbálunk, néhány fontos dolgot kiemelten szemlélni ezen a kereszten, hogy tapasztalatot szerezzünk és „mélyebb ismeretre” jussunk.

A kompozíciót teljes mértékben Szent János evangéliuma ihlette. Ugyanis ez az ikon Krisztusnak, Isten Igéjének alapvető titkáról beszél nekünk Szent János stílusában.

Elmélkedésre hangol. Egyszerre ábrázolja a keresztre feszített-, de feltámadt és megdicsőült Krisztust. Szenvedés és halál dicsőséggé változik. Jézus imája most választ kap: "Atyám… dicsőítsd meg Fiadat" (Jn 17,1). A Jézus karjai alatt látható alakokat Szent János mutatja be nekünk. A Jézus jobb oldalán látható seb is egyike a szeretett tanítvány által tett tanúságoknak.

A negyedik evangélium leírja a világosság és a sötétség harcát (Jn 1,5). E harcnak a végkifejlete sugárzik ki ebből az ikonból. Krisztus győzedelmes teste a legfénylőbben emelkedik ki a sötét háttérből; a fekete szín, lévén a világosság ellentéte, a hitetlenséget és a bűnt jelenti. Ugyanakkor a vörös szín a szeretet jelképe, mindenütt megtalálható az ikonon, kiemelve a fény és a szeretet győzelmét, a sötétség felett.

Engedjük mi is, hogy hassanak ránk a színek, formák, a keresztet ihlető evangéliumi lelkület.

Bőjte Mihály OFM

Forrás: http://www.magnificat.ro/


A san damiano-i kereszt a Sziklatemplomban

A bejegyzés apropója, hogy egy hétig templomunkba érkezett egy ferences kereszt, a „san damiano-i feszület” másolata. A keresztet 2014. március 27.-én indították el egy keresztútra, olyan templomokba, ahol Jézus Krisztus Keresztjéből található egy ereklye. Az alkotás Isten kegyelméből Kárpátalján született Varga Tarzíciusz mester kezei által.

2014. március 27.-én lépte át az ukrán-magyar határt és az első állomása, ahol a megszentelésre is sor került a nyírcsaholyi Görögkatolikus Templomban tartott imaesten, Szent Liturgián, Iváncsó Sándor parókus atya vezetésével.

A kereszt további útja volt:
- második stációként a máriapócsi Görög Katolikus Kegytemplomban, majd
- harmadik stációként a pócspetri Római Katolikus Templomban, a
- negyedik stáció a debreceni Szent Anna Székesegyházban (nagyhéten). Az
- ötödik stáció Bükkszentkereszten a Római Katolikus Templomban,
- hatodik stáció Ózd Római Katolikus Plébánia
- hetedik stáció Miskolc Görög Katolikus Székesegyház,
- nyolcadik stáció Rakamaz Római Katolikus Plébánia,
- kilencedik stáció Monok Római Katolikus Plébánia,
- tizedik stáció Vác Ferences Templom,
- tizenegyedik stáció Márianosztra Kegytemplom - Jézust keresztre szegezik -.
- tizenkettedik stáció Budakalász Római Katolikus Pébánia -
- tizenharmadik stáció Sziklatemplom (2014. július 07-14.)

A „san damiano-i feszület” ikon másolatának készítőjéről egy külön bejegyzés itt: http://philomelablogja.blogspot.hu/2014/07/ikon-gyogyitotta-meg-csaszart-is.html


Ikon gyógyította meg a császárt is

$
0
0
Varga Antal Tarzíciusz ikonfestő

Az ikon - a görög eikón szóból ered, jelentése "kép" vagy "képmás" - fatáblára festett, arany- vagy fémlemez háttérrel, olykor drágakövekkel díszített szentkép, kegykép, jellemzően a görög katolikus és a pravoszláv vallás attribútumai közé tartozik. Elkészítése nem kevés tudást, tehetséget igényel, s a készítők száma sem túl magas. Az ikonfestő mesterek egyike a csepei születésű, jelenleg Nagyszőlősön szolgáló Varga Antal Tarzíciusz atya.

- Hogyan kezdett el ikonfestészettel foglalkozni?
- Édesapám római katolikus, édesanyám görög katolikus, így lehet mondani, hogy két tüdővel lélegzem, s mind a két vallás közel áll hozzám. Mindig nagyon vágytam arra, hogy legyen egy saját készítésű ikonom. 2001-ben Magyarországon egy kiállításon vettem részt, s az ott prezentált ikonok látványa nagyon megfogott. Odamentem a kiállító művészhez, a hódmezővásárhelyi Jószai Sándorhoz, s elmondtam neki, hogy szeretném elsajátítani az ikonfestést. Bár a beszélgetésünk során elárultam, hogy nem tudok jól rajzolni, a művész nem utasított el. Azt mondta, látja bennem az alkotáshoz szükséges "tüzet". Meghívott magához Hódmezővásárhelyre, s azt tanácsolta: nézzem meg két-három alkalommal a készítés folyamatát, próbáljam ki, s ha tetszik és bírom, szívesen tanít.
Néhány alkalommal ellátogattam Jószai Sándorhoz, s igyekeztem "ellesni" tőle az általa alkalmazott ikonfestési és fafaragási technikát. Majd hozzáláttam, hogy elkészítsem az első önálló munkámat. Bár a készítési technikával már többé-kevésbé tisztában voltam, az ikon mögötti teológiát még nem értettem. Aztán megismerkedtem a Szegedi József Attila Tudományegyetem orosz tanszékének vezetőjével, Valerij Lepahinnal. Ő korábban tizenegy évig Szentpéterváron az Ermitázs képtárban volt idegenvezető, így nagy tapasztalata volt a képzőművészet - ezen belül az egyházzal kapcsolatos képek és ikonok - terén. Számos könyvet kaptam tőle, melyeket olvasva magamba szívtam az ikon teológiáját és magamat autodidakta módon kezdtem képezni.
Az első ikonomon Jószai Sándor segítségével és irányításával kezdtem el dolgozni. Mesterem, aki nem volt nagyon vallásos ember, zömmel a technikai kérdésekre tanított, én pedig viszonzásul az ikon teológiájába igyekeztem őt bevezetni. Közben én segítség nélkül egy másik ikonon - egy Istenanyán - is dolgoztam titokban. Amikor megmutattam a rendtársaimnak a két elkészült ikont, nem akarták elhinni, hogy képes voltam segítség nélkül ilyen szép munkát készíteni. A sikert Istennek tulajdonítottam, hiszen ő vezette a kezemet.

- Hogyan készül, milyen technikákkal az ikon?
- Az ikon alapja egy falap. Legjobb erre a célra a juhar- vagy a hársfa, mert ezekben nincsenek görcsök, csomók, de használnak még nyírt, tölgyet, fenyőt, égert stb. A falapok 1-3 cm vastagok lehetnek.
A fa belseje felé néző felület alkalmas a festésre, a megvetemedés és a horpadás így kerülhető el a legjobban. Az így festett ikon idővel domborúvá válik, az ábrázolás széthúzódik, de nem deformálódik.
A festendő felületet vésőkkel és homorú pengéjű fametsző szerszámokkal kell megdolgozni. Egy másik alapozási mód, hogy a felületre rácsot vésnek, és erre két rétegben ecsettel meleg enyvet visznek fel. Erre kerül fel a későbbiekben a meleg enyvvel átitatott lenvászon. Amint az alapozás megszáradt, következik a csiszolás. Az ikon mintázatát előre kell rajzolni. Amíg kezdő voltam, könyvből pauszpapírra rajzoltam át az ábrákat, majd ezt felhasználva alakítottam ki a falapon az ábrát. Ma már az ikon ábráit enyhe karcolási-vésési technikával alakítom ki. Először a legsötétebb háttérszíneket festjük, majd a ruhákat, végül a testszínt. Többnyire az "ősi" tojástempera-festést és az ennél valamivel fiatalabb olajfestést alkalmazom.
1551-ben kiadásra került egy százcikkelyes törvénykönyv (sztoglav), mely az ikonkészítés paramétereit, jellemzőit foglalta magába. Ez a törvénykönyv kitér többek között a festés technikájára is, és itt a tojástempera van megemlítve, bár igaz, hogy "zárójelben" oda van írva, hogy olajjal is lehet festeni.
Létezik még egy modern módszer is, az ún. tűzzománcos technika, melyet szegedi tanulmányaim alatt alkalmam volt ki is próbálni. Mindazonáltal én az első két megoldás híve vagyok, azokat alkalmazom.

- Tudna mondani néhány érdekességet az ikonkészítés történetéből?
- Az első ikonok Kr. u. a 4-6. században keletkeztek, amikor is barlangfestészet helyett a képeket próbálták átvinni faanyagokra. De például sokszor az elhunyt próféták, híresebb lelki vezetők arcát ráfestették a koporsóra - nyitott szemmel, mert ennek kultikus szerepe volt. A korabeli emberek számos esetben imádkoztak az elhunyt sírjánál annak lelki üdvéért, és ilyenkor gyakran kértek is valamit. Ha aztán ez a kérés teljesült - pl. meggyógyult egy beteg gyermek -, akkor az elhunytnak tulajdonították a csodát. Ebben az esetben a sírt kihantolták, az elhunyt arcát ábrázoló képet kivágták és hazavitték, s mint ikont tisztelték. Több hagyomány fűződik az ún. Veronika kendőjéhez, mely Jézus képmását őrizte. A Veronika név a "Vera ikon", magyarul hiteles képmás szóval összecsengve alakult ki. Veronika a hagyomány szerint a keresztúton odanyújtotta Jézusnak a saját kendőjét, és véres, verítékes arcának lenyomata ottmaradt a kendőn. Egy V. századi szíriai forrás azonban - mely hivatalosnak számít - nem Veronikához köti a Mandülion (arckendő) történetét, hanem a leprában szenvedő Abgar királyhoz, aki elküldte szolgáját, Ananiást Jézushoz, hogy meghívja őt Edesszába. Jézus megígérte, hogy maga helyett elküldi egyik tanítványát. Ananiás, aki a király festője volt, megfestette Jézus arcmását, ezzel tért vissza megbízójához. Ahogy Abgar meglátta a képet, nyomban meggyógyult. Egy másik hagyomány szerint ugyanezen képmástól gyógyult meg a nagybeteg Tiberius császár is, aki ezt követően a képmást drága foglalattal látta el, s ikonként tisztelték. Egy időben a képmás eltűnt, majd Kr. u. 456-ban megtalálták. Konstantinopolisba (Konstantinápolyba) vitték, ahonnan az ún. képrombolás idején eltűnt, majd Itáliában bukkant fel...
Az ikonkészítés történelme kapcsán meg kell még említeni az egyszerű emberek között az egyházi liturgiák során megmutatkozó jelentőségét. Az ikont nevezhetjük úgy is, hogy "Parasztbiblia". A régi emberek körében igen nagy volt az analfabetizmus, nem tudtak olvasni, ezért megfestették számukra az evangéliumi részeket.

- Hány munkát készített eddig, és mi (lett) ezek sorsa?
- Pontosan nem tudnám megmondani, hány ikont is készítettem eddig, de majdnem száznál tartok. Általában elajándékozom őket olyan embereknek, akikről tudom, hogy nem csak egyszerűen a falon fogják tartani, hanem imádkozni is fognak előtte. Büszke vagyok arra, hogy számos országban vannak ikonjaim: Az USA-ban (New York), Németországban, Horvátországban, Szlovákiában, Magyarországon és itt, Kárpátalján is. A szentképek készítésén kívül vannak fafaragási munkáim is. Ilyen pl. az egyik nagy munkám: egy majdnem kétméteres San Damiano-i kereszt, amilyen előtt Szent Ferenc, a ferences rend alapítója megtért. Precizitást igénylő fafaragást igényelnek az ún. utazóikonok. Ez két falapból áll, melyben aranyozott alapon van karcolással megrajzolva a szentek képe. A lapok összecsukhatók, pánt tartja őket össze. Bárhová magammal vihetem ezt a zsebemben. Mégis talán a legsikerültebb munkámnak a Jaroszlavi Csodatevő Szűzanya-ikont tartom.

- Jelenleg is alkot?
- Most fogok befejezni egy Szent János apostolt ábrázoló ikont, melyet ajándékba adok majd. Készíteni fogok még egy keresztet, mely a nagyszőlősi ferences kápolnába kerül. De számos születés- és névnapi ajándékul is szánom a munkáimat.

- Mi a helyzet az utánpótlás kérdésében? Vannak-e tanítványai?
- Anyaországi tanítványaim vannak. 2005-ben Szegedről Esztergomba kerültem, ahol a Ferences Gimnáziumban a gyerekek között egy fafaragó és ikonfestő szakkört indítottam. A belvárosi plébánián megalakítottuk az Urunk Színeváltozása szakkört. 2006-ban Budapestre helyeztek, ahol szintén sikerült létrehozni egy tizennégy egyetemistából álló szakkört. Váltakozva jártam őket oktatni. Tavaly kerültem vissza Kárpátaljára, azóta Nagyszőlősön szolgálok. A volt tanítványaim közül - az esztergomi csoportból - e hónap július 25-én érkezik ide Nagyszőlősre kilenc fő, akik szeretnének helyi körülmények között dolgozni és tanulmányútra menni, melynek során tanulmányoznák a kárpátaljai ikonokat, majd az otthon tanult technikát az itt megfigyeltekkel ötvöznék. Terveim között szerepel egy, az anyaországiakhoz hasonló szakkör megszervezése Nagyszőlősön. Ehhez tizenhat év fölötti, vallásos szellemű fiatalok jelentkezését várom, hiszen jó ikont csak tiszta lelkületű ember festhet. Nem titkolom, hogy némileg hátráltat ebben a célkitűzésben a pénz: már két alkalommal nyújtottam be pályázatot, sajnos sikertelenül. De majd csak megsegít bennünket az Úr. Nem számít a vallási hovatartozás és az sem, ha azelőtt nem foglalkozott valaki rajzzal. Tehát érdeklődő fiatalok, jelentkezzetek!

Fischer Zsolt

Forrás: http://www.karpataljalap.net/


Platinánál ellenállóbb

$
0
0
Placid atya tanúságtétele

Néhány középiskolai osztály diákjai, csapatának cserkészei helyett a Gulag foglyainak, végül egy ország katolikus közösségének lett pedagógusa. Bencés hivatása, kemény tanúságtétele mindnyájunk példájává vált.

Sohasem viselkedik mártírként, pedig nem várt keresztek nehezedtek vállára. Nemcsak a „megszépítő messzeség", de nagy hite tette képessé arra, hogy Istentől kapott humorérzéke sose hagyja el. Sem a túlélés szabályai szerint élve, sem itthon, a „munkáspapi" mosodában, sem a gyónók szolgálatában.

Olofsson Károly Placid bencés szerzetes most adott hálát immár hetvenöt évvel ezelőtt, 1939-ben történt pappá szenteléséért. Tehát „platinamiséjét" mutathatta be. Nálunk ugyancsak ritka, skandináv hangzású neve a XVIII. századi Svédországból hazánkba származott egyik ősétől való. Középiskolai tanár édesapjától örökölhette pedagógiai érzékét. Tolnai sváb származású édesanyjától is számos fontos emberi tulajdonságot, szívjóságot, kitartást kaphatott.

A szülői nevelést a pesti bencés gimnáziumban a jeles Szunyogh Xavér Ferenc cserkészpedagógus vonzó hatása tette teljessé. 1933-ban részt vett a világ cserkészeinek seregszemléjén, a gödöllői dzsemborin. Onnan Pannonhalmára ment rendi növendékként, és magyar–német szakos tanárként szentelték pappá a II. világháború kezdetének évében. A háború gyökeresen megváltoztatta Placid atya életsorsát, de kiteljesítette hitvalló tanúságtételét.

 Tábori lelkészi szolgálata nem tartott sokáig, mert védelmébe vette a közkatonákat egyes tisztek magatartásával szemben.
Pesti tanárként egyházi tanácsadója lett Slachta Margit Szociális Testvérek Társaságának, melynek tagjai a zsidómentés után folytatták ellenállásukat a berendezkedő kommunista hatalommal szemben.

1946 júniusában kezdődött életének tíz éven át tartó, legnagyobb kálváriája. Pedig más tervei voltak, diákokat akart nemesre, jóra nevelni. De mint legtöbbször éppen a legkiválóbbak esetében, olyan kitüntetésben részesült, amit a közhiedelem tragikus fejleménynek szokott minősíteni. Placid atya azonban csakhamar felismerte: hivatása most már az lesz, hogy tartsa a lelket fogolytársaiban. „Ezért voltam én a legboldogabb ember az egész Szovjetunióban, mert rám talált az életfeladatom."

 Fakitermelés a brianszki erdőben öt évig, majd különböző gyári munkák – ezek nem tartoznak a papi és szerzetesi életforma ma ismert „gyakorlatai" közé. De 1955-ben történt hazatérése után már könnyebb volt a hazai „munkáspapi"élet egy ládagyárban, majd az ORFI betegszállítójaként, végül pedig mosodavezetőként. S közben mindvégig pap és szerzetes, aki imáival, gyóntatásaival, titokban bemutatott miséivel – s közben hány biztató szóval, kedves együttérzéssel vagy akár anyagiakkal is – szolgálta Isten népét.

Bár sokan sokszor hallották már tőle, az ünnepi alkalomból álljon itt a túlélés négy főszabálya, melyre életünk ilyen-olyan Gulagján mindnyájunknak nagy szükségünk lehet.

1. A szenvedést nem szabad dramatizálni. Nem szabad panaszkodni.
2. Keresni kell az élet apró örömeit.
3. Meg kell mutatnunk, hogy értékesebbek, nemesebbek, emberibbek vagyunk, mint rabtartóink (vagy azok, akik ellenségeinknek látszanak, annak tartják magukat).
4. Akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést. Placid atyának volt kibe kapaszkodnia. Van kibe kapaszkodnia. Istennek legyen hála érte!

Forrás: Új Ember






Viewing all 967 articles
Browse latest View live